Egy év tapasztalatai – új nyugdíjtörvény Romániában
Egy év tapasztalatai – új nyugdíjtörvény Romániában

Az új nyugdíjtörvényről volt szó.

Fotó: Pap is

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Az elmúlt egy év tapasztalatait összegezték a november 13-i Bihar megyei prefektusi kollégiumi ülésen. Főként a tavaly szeptemberben életbe lépett új nyugdíjtörvényről volt szó.

A 2024. szeptember 1-jén bevezetett új nyugdíjtörvény Bihar megyei tapasztalatait összegezte Laurențiu Țenț, a Bihar Megyei Nyugdíjhivatal igazgatója a szerdán megtartott megyei prefektusi kollégiumi ülésen. Jelentős változásként emelte ki azt, hogy a korábbi öt helyett az új törvény csak négyféle nyugdíjtípust ismer el: a teljes öregségi nyugdíjat, az előrehozott nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat és az özvegyi nyugdíjat. A régi törvényben szereplő részleges előrehozott nyugdíj beolvadt az előrehozott nyugdíj kategóriába, míg a korábbi előrehozott nyugdíj átkerült az öregségi nyugdíj körébe.

A 2023/360-as törvény egyik lényeges előírása az, hogy a férfiak 60 éves korban, a nők pedig valamivel korábban teljes korhatáros nyugdíjba vonulhatnak, ha van 40 év szolgálati idejük, de folytathatják is a munkát.

Hozzátette, hogy a nők nyugdíjkorhatára 2035-ig fokozatosan felemelkedik 65 évre. A rokkantsági és az előrehozott nyugdíjak esetében nem történtek jelentős változások a korábbi szabályozáshoz képest, kivéve azt a lényeges módosítást, hogy most már orvosi jóváhagyással tovább dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas függetlenül a rokkantsági fokozattól.

Sok vitát váltott ki a nyugdíjak újraszámolása során az ún. stabilitási pontok ügye, mely az új nyugdíjtörvény sarkalatos újítása, és amelynek bevezetésével az a cél, hogy ösztönözzék az embereket arra, hogy minél hosszabb ideig maradjanak a munkaerő-piacon. A törvény értelmében 25 év ledolgozott munkaév után, minden egyes évre stabilitási pontot kapnak a munkavállalók, ami persze több pénzt jelent a nyugdíj kiszámításakor. Laurențiu Țenț kiemelte, hogy sokan nem tudták: stabilitási pontokat nem kapnak azok, akik nyugdíj mellett dolgoznak.

Idézet
A törvény világosan kimondja: ha valaki nyugdíjasként dolgozik, arra az időszakra nem jár stabilitási pont

– mondta az igazgató, aki egy példával is szemléltette ezt: ha valaki 38 évet dolgozott, akkor a 25. évtől kezdve kap stabilitási pontokat, tehát 13 évre. Ha azonban ebből a tizenhárom évből kettőt úgy dolgozott, hogy közben nyugdíjas is volt, akkor az a két év levonódik, és csak 11 év után járnak a stabilitási pontok. Az igazgató megjegyezte, hogy a nyugdíjakat ún. referenciapontok alapján számolják ki, egy referenciapont jelenleg 81 lejt ér.

Kis újraszámolás

Jelenleg is zajlik a „kis újraszámítás”, amelyet idén márciusban kellett volna elkezdeni, de csak szeptemberben kezdődött el, folytatta az igazgató. Ennek az újraszámolásnak a célja az, hogy a nyugdíj megállapításánál vegyék figyelembe a 2001. április 1. előtt kapott, nem állandó jellegű pótlékokat is, vagyis, hogy a reális bruttó jövedelmek után kaphassák meg az emberek a nyugdíjukat. Hozzátette, hogy a 2001. április 1. utáni bruttó jövedelmek automatikusan beleszámítanak a nyugdíjba. A kis újraszámolás előfeltétele az, hogy a jogosult igazolni tudja ezeket a jövedelmeket a levéltárak őrzői által kiadott igazolással.

Idézet
Sajnos gyakran gondot okoz, hogy az igazolások nem felelnek meg a törvényben előírt formának és tartalomnak. Igyekszünk segítőkészen eljárni, nem rögtön elutasítani a kéréseket, de emiatt sok embernek újra be kell nyújtania az iratokat. Az eddig beadott igazolások több mint fele nem felel meg az előírásoknak

– jelezte a komoly gondot az igazgató. Elmondta, hogy Bihar megyében eddig 16.680 erre vonatkozó kérelmet nyújtottak be, és ebből csak mintegy 2800 kérést dolgoztak fel, „tehát nyilvánvaló, hogy ez a folyamat idén nem fejeződik be” – tette hozzá Țenț. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új törvény lehetővé teszi a szolgálati idő megvásárlását is, de csak az öregségi nyugdíjhoz, az előrehozott vagy a rokkantsági nyugdíjhoz nem lehet szolgálati időt vásárolni. 2025-ben egy hónap szolgálati idő megvásárlása 1013 lejbe kerül, és legfeljebb hatévnyi idő vásárolható meg.

Statisztikák

2024-ben Bihar megyében 133.515 nyugdíjas volt, mindannyiuk nyugdíját újraszámolták – mondta a prefektusi kollégiumi ülésen a megyei nyugdíjpénztár igazgatója. Az újraszámolás után 102.169 személynek nőtt, míg 31.346 személynek csökkent volna a nyugdíja. Mindazonáltal senkinek nem lett kevesebb a nyugdíjjövedelme, mert azok, akiknél az újraszámítás alacsonyabb összeget eredményezett, megtartották a korábbi nyugdíjukat. Ők azonban a jövőbeli indexálásoknál érintettek lehetnek, tette hozzá Țenț.

Az újraszámolás után Bihar megyében a legnagyobb nyugdíjemelés 5125 lej volt, a legkisebb pedig 1 lej.

Megtudtuk, hogy:

  • 60.366 személy nyugdíja 100 és 1000 lej közötti összeggel nőtt;
  • 17.005 személy nyugdíja 1000–2000 lej közötti összeggel emelkedett;
  • 1660 személy 2000–3000 lej közötti összeggel kap többet az újraszámolás után;
  • és van megyénkben 57 olyan nyugdíjas is, akiknek a jövedelme több mint 3000 lejjel emelkedett.

Bihar megyében az újraszámolás után havonta 58.511.706 lejjel több nyugdíjat kell kifizetni a jogosultaknak. Országos szinten, ha ezt 12 hónappal és 45 megyével (beleértve Bukarest szektorait) megszorozzuk, ez azt eredményezi, hogy az éves költségvetési hatás több mint 31 milliárd lej.

Elégedetlenek az új nyugdíjtörvény miatt

Az új törvény egyik célja az volt, hogy az emberek ne menjenek olyan korán nyugdíjba, folytatta az igazgató, és ez a célkitűzés, úgy tűnik, teljesült is, ugyanis a 2023–2024-es időszakban, még amikor a régi nyugdíjtörvény volt érvényben, 4830 nyugdíjkérelmet nyújtottak be, míg az új törvény bevezetése utáni időszakban – azaz 2024. szeptember 1.–2025. augusztus 31. között – 4261 kérelmet nyújtottak be. Kifejtette továbbá, hogy az új törvény alapján 1715 bírósági ügy indult, ami nagyon magas szám, és az emberek elégedetlenségét mutatja a törvény alkalmazásával szemben.

A panaszok száma is nőtt: egy év alatt 5211 petíció érkezett, míg korábban évente kb. 1600 volt. Ez szintén a lakosság elégedetlenségét jelzi a törvény egyes előírásai és végrehajtása miatt, jegyezte meg az igazgató, aki végül kitért az „életigazolások” (certificat de viață) szabályozására is. Ez az a dokumentum, amelyet a külföldön élő, de Romániából nyugdíjat kapó személyeknek kell elküldeniük, hogy igazolják: életben vannak, és továbbra is jogosultak a nyugdíjra.

A régi törvény szerint ezt az igazolást évente egyszer kellett benyújtani, az új törvény szerint évente kétszer – tavasszal és ősszel. Ez a diaszpórában élők körében váltott ki elégedetlenséget, mivel vélhetően amiatt, mert nem tudtak a változásról, nem küldték el az évi második igazolást, ezért a nyugdíjhivatal kénytelen volt ideiglenesen felfüggeszteni a nyugdíjak kifizetését.

Végezetül az igazgató azt ajánlotta minden munkavállalónak, hogy hozzon létre felhasználói fiókot a nyugdíjhivatal honlapján, mert ennek segítségével valós időben tudja ellenőrizni azt, hogy a nyugdíjalapja rendben van-e. Ehhez személyesen el kell menni a nyugdíjhivatalhoz és be kell nyújtani a vonatkozó kérvényt.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben