Pap István
A nagyváradi önkormányzat és a Bihar Megyei Tanács 2021 nyarán hozták létre a légitársaságot. 2022 januárjában Ilie Bolojan, a megyei tanács elnöke bejelentette, hogy közbeszerzési eljárást írnak ki annak a cégnek a kiválasztására, amely az Air Oradeát szolgálná ki, azóta azonban semmi nem történt. „Eddig nem történtek további lépések a társasággal kapcsolatban. A Covid-19 világjárványt követő válság ebben az ágazatban gondokat okozott a legnagyobb piaci szereplők számára, és nem teremtett kedvező feltételeket az új projektek fejlesztéséhez. A vállalat ugyanabban a stádiumban van, mint amikor megalakult, de jelenleg nem folytat tevékenységet” – közölte a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal laptársunkkal, a Jurnal Bihoreannal. Az említett forrás azt is közölte, hogy a 3 millió lejes alaptőke, amelynek 60 százalékát a város, 40 százalékát a megye adta, a cég számláin található, de azt nem tudni, hogy mikor lesznek új repülőgépjáratok az Air Oradea égisze alatt, egyelőre „nem is reális” ilyesmiről beszélni, ahogy a város illetékesei fogalmaztak. Mindenesetre folynak a tárgyalások ebben a kérdésben a piaci szereplőkkel, tették hozzá.
A nagyváradi önkormányzat az ágazatot sújtó krízisre hivatkozott, azonban 2023-ban nem lehet majd a légi közlekedés válságáról beszélni. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) által kiadott jelentés szerint jövőre a kereskedelmi repülőgépek 522 millió dolláros bevételre fognak szert tenni, ami a 2019-es bevétel 85,5 százalékát teszi ki. Kalliopi Lazari, a IATA kommunikációs szakértője elmondta, hogy az ukrajnai háború valóban arra késztetett néhány regionális légi szállítót, hogy csökkentse tevékenységét, ami azzal járt, hogy több járat is megszűnt, illetve személyzethiány is van bizonyos helyeken, de ezek a gondok hamarosan meg fognak oldódni. Az említett jelentés szerint 2023-ban várhatóan meg fogja haladni a 4 milliárdot az éves utasszám világszerte.
Nagyvárad lemarad
Gabriel Bobon, a légi közlekedési iparági hírekre szakosodott boardingpass.ro weboldal alapítója úgy véli, hogy a nagyváradi repülőtér vonzerejének csökkenése a város iránti alacsony keresletnek tudható be: „Aki repülni akar, annak sokkal jobb, rugalmasabb lehetőségei vannak, ha Kolozsvárról, Debrecenből, Budapestről vagy akár Temesvárról indul. Még ha lenne is járat Nagyváradról több célállomásra hetente egyszer vagy kétszer, az utazók tervei akkor sem mindig illeszkednek a légitársaságok menetrendjébe, és ezért gyakran más repülőterek felé fordulnak. Az útvonalak bővítése pedig az alacsony kereslet miatt nem lenne lehetséges” – véli Bobon. Szerinte a nagyszebeni és a marosvásárhelyi repülőterek is hasonló problémával küzdenek.
