A nagyváradi középiskolások és egyetemisták olvasási szokásairól tartott beszélgetés formájú előadást a Pece-parti Műhely sorozat újabb rendezvényén Plainer Zsuzsa antropológus. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője beszélgetett hétfő este a váradi Léda- házban. A kutatást az Ady Endre és a Mihai Eminescu líceumok X–XI. osztályos tanulói, egy XII.-es osztályközösség, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem akkor első- és másodéves hallgatói körében végezte el Plainer Zsuzsa 2024-ben. Az interjús-fókuszcsoportos vizsgálat azt próbálta feltárni, milyen könyveket és filmeket olvas, néz ez a korosztály, illetve a fiatalok internethasználati szokásairól is képet alkotott ez az egyébként nem reprezentatív mintás kutatás.
Plainer Zsuzsa többek között kiemelte:
A valódi és akut probléma nem ebben rejlik, hanem abban, hogy
A kutató kiemelte, hogy a közoktatás, legalábbis Közép-Kelet-Európában, nem tudott alkalmazkodni ehhez a megváltozott helyzethez.
Mit olvasnak a fiatalok?
A beszélgetésen elhangzott, hogy a fiatalok igenis olvasnak, de jellemzően nem fikciót, hanem pszichológiai tárgyú kiadványokat, illetve a fiúk főként motivációs könyveket. A fiatalok nagyon kedvelik továbbá a populáris kultúra körébe tartozó műveket, a sci-fit, a vámpíros és az olyan romantikus könyveket, amelyek az irodalmi kánon szerint nem is illenek a szépirodalomba. És csak harmadik körben lelhető fel az olvasmányaik között olyan szerző – például Szabó Magda –, akinek az írásai a szépirodalom populárisabb regiszterével érintkeznek. A kutató hozzátette: minden osztályban és minden egyetemi évfolyamon voltak, akik olvastak szépirodalmat, de a kortárs magyar szépirodalom csak esetenként bukkant fel a válaszok között.
Népszerűtlenek a háziolvasmányok
A kutatás legmarkánsabban kimutatható eredménye az volt, hogy a tanulók gyakorlatilag egyöntetűen elutasítják a háziolvasmányokat.
– fogalmazott Plainer Zsuzsa, akit meglepett az az őszinteség, ahogy a fiatalok nyilatkoztak arról, hogyan „verik át” a közoktatási rendszert, csak azért, hogy ne olvassák el a kötelező olvasmányokat: a mesterséges intelligenciától kezdve a hangoskönyvig – amit 15 percenként felgyorsítottak – mindent felhasználtak és elkövettek ennek érdekében. A kutató jelezte: ez a hozzáállás azokra a diákokra is jellemző, akik egyébként olvasnak, csak épp nem háziolvasmányokat.
Az előadó kiemelte: a tanulók azokat nevezték meg kedvenc könyveiknek, amelyek olvasása élményt, örömöt szerez számukra, ez az, amit a háziolvasmányokból hiányolnak.
– hangsúlyozta Plainer Zsuzsa, hozzátéve, hogy amennyiben az olvasóvá nevelés a cél, akkor abból kellene kiindulni, hogy mit szeretnek olvasni a diákok.
Noha a beszélgetés során többször is elhangzott Plainer Zsuzsa részéről, hogy kutatásában nem a pedagógusok munkáját, illetve nem az oktatási rendszert vizsgálta, mégis a közönséggel kialakult párbeszéd minduntalan a pedagógusok és az iskola szerepére terelődött a fiatalok olvasási szokásainak formálása és a magaskultúra-fogyasztás kialakítása tekintetében.
Például az olvasóvá válás eléréséhez nem mindegy, hogy milyen egy-egy országban a könyvtárkultúra, és megítélése szerint Románia nagyon rosszul áll ebből a szempontból, noha egyes helyeken, például épp Nagyváradon, van pozitív fejlődés. Szűcs László felvetette, hogy módosítani kellene az irodalomoktatás módszertanát, ezen belül is a kötelező olvasmányok listáját, de Plainer Zsuzsa szerint ez oktatáspolitikai kérdés. Úgy vélte, a politikai szint, a szakmai érdekképviseletek és a gyakorló magyartanárok közös erőfeszítése vezethetne valamiféle eredményre ebben a tekintetben.
Korábban írtuk
Zene, net, film
A kutatás többi szegmenséről szólva Plainer Zsuzsa elmondta: a mostani fiatal generációnak a zene nem egy olyanfajta identitásképző tényező, mint amilyen volt akár a 80-as években. A diákok mindenféle zenét fogyasztanak, de a leggyakrabban olyan neveket említenek, akik a tömegkultúra részei, ugyanakkor valamilyen szinten kapcsolódnak a magaskultúrához is. A gyakran említett művészek közé tartozik Azahriah, Pogány Induló, Krúbi. A fiatalok ugyanakkor nagyon tudatos nethasználóknak tűntek. „Nem néznek meg mindent, ami a szemük elé kerül, nem az algoritmus irányítja őket. Nagyon célirányosan és pragmatikusan használták az internetet” – értékelt a kutató. A filmfogyasztás tekintetében nagyon kedvelt a fiatalok körében a horror műfaja, valamint a vámpíros filmek, de a krimi és a sci-fi is a figyelmük középpontjában áll. Plainer Zsuzsa kiemelte: „A fiataloknak, fiatalokról szóló filmek nem kiemelten fontosak számukra, tehát nem igazolható egyértelműen az a sztereotípia, hogy a tizenévesek csak magukról akarnak hallani és beszélni”.
Dance
