Bihari Napló
Gátakon, kamerák alatt – kerekezős turizmus a Körösvidéken | VIDEÓ
Gátakon, kamerák alatt – kerekezős turizmus a Körösvidéken | VIDEÓ

Fotó: Pap István

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A Körösök Vízügyi Igazgatósága jelentős megvalósítással büszkélkedhet Románia zöld infrastruktúrájának fejlesztésében: az első, gátkoronákon kialakított kerékpárutak készen állnak az átvételre.

Ebből az alkalomból november 7-én Cseke Attila fejlesztési, közmunkálatokért és közigazgatásért felelős miniszter, valamint Florin Ghiță, az Országos Vízügyi Hatóság főigazgatója személyesen tesztelték a kerékpárutat az Ér folyó gátkoronáján, a Bihardiószeg és Csokaly szakaszon.

Galéria

Fotó: Pap István

Velük együtt tekertek Diószeg és Székelyhíd polgármesterei, Mados Attila és Béres Csaba, valamint Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának a vezetője is. A próbaút utáni sajtótájékoztatón Pásztor Sándor elmondta:

Idézet
az Ér völgyében vagyunk, mintegy 54 kilométer hosszú szakaszon. (...) Ez az első kerékpárút, amely már az átvételi szakaszba lépett. Ennek a projektnek, illetve a Fejlesztési Minisztériumnak köszönhetően a következő hetekben, az év végéig befejezzük mintegy 200 kilométernyi kerékpárút átvételét. Ezek a kerékpárutak Bihar megye folyóit és gátjait összekötve kapcsolódnak majd egymáshoz, Magyarországhoz és az ország belseje felé is – lehetőséget teremtve a munkálatok folytatására. Ez az első ilyen jellegű beruházás az országban.

Kerékpáros turizmus

Cseke Attila beszédében azt hangsúlyozta, hogy 2025-ben ez lesz az ország legnagyobb, PNRR-ből finanszírozott projektje, és a 191 kilométernyi bicikliút összes szakaszát átadják ennek az évnek a végéig.

Idézet
Az összes szakasz több mint 90 százalékban elkészült, tehát biztosan lezárhatjuk ezeket a munkálatokat, és rendelkezésünkre áll a szükséges pénzügyi fedezet is, hogy kifizessük a számlákat

– fogalmazott, majd hozzátette:

Idézet
Két szempontból is kiemelten fontos beruházásról van szó. Egyrészt a gátkoronák megerősítését is jelenti, tehát vízügyi szempontból nélkülözhetetlen ez a beruházás, másrészt pedig turisztikai szempontból új távlatokat nyit ez a projekt Bihar megye számára. Minden szakasz több tíz kilométer hosszú, így akár családok is biztonságosan végigbiciklizhetik. Nincsenek autók, nyugodt, biztonságos a környezet, és közben felfedezhetjük a megyét, megismerhetjük azokat a településeket és vidékeket, ahol élünk.
Galéria

Fotó: Pap István

A miniszter kifejtette, hogy ez lehet a kezdet, a projektet ugyanis tovább lehet majd fejleszteni:

Idézet
A folytatás az lehetne, hogy követjük az európai mintát, ahol a kerékpáros turizmus köré egész iparág épült. A kerékpárutak mellett szálláshelyek, szolgáltatások fejlődtek, és többnapos, akár 4–7 napos túrákat kínálnak. (...) Ehhez viszont összefüggő, hosszú kerékpárút-hálózatokra van szükség, nem csupán 1-2 kilométeres szakaszokra. Itt, az Ér-völgyi gáton például több mint 50 kilométer van, de hasonló szakasz készül a Berettyó mentén, Nagyvárad környékén és Szalonta térségében is – mindegyik több tíz kilométeres. Ez már valódi turisztikai perspektívát kínál

– magyarázta a miniszter. A 191 kilométernyi bicikliút építését az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) „Turizmus és kultúra” komponenséből finanszírozták. A munkálatokat öt szakaszra bontva végezték, illetve végzik el az árvízvédelmi gátakon: 52,7 kilométert az Éren, 43 kilométert a Berettyón, 23 kilométert a Sebes-Körösön, 37,9 kilométert a Fekete-Körös felfogó-csatornáján és 34,7 kilométert a Fekete-Körösön. A munkálatok része volt az útvonalak bekamerázása is. A beruházás teljes értéke: 92.783.926 lej áfával együtt.

Központok, kamerák

A sajtótájékoztatón be is mutatták a kerékpárutak videómegfigyelő rendszerét, továbbá ismertettek egy másik megvalósult projektet is, amelyet szintén a PNRR-ből finanszíroztak, és amelynek keretében felújították a Körösök Vízügyi Igazgatóságának négy legnagyobb hidrotechnikai központját, melyek Nagyváradon, Tenkén, Székelyhídon és az Arad megyei Köröskisjenőben vannak. Ugyanakkor Székelyhídon megalakították az önálló érmelléki vízügyi kirendeltséget, innen irányítják a térség vízügyi tevékenységét. A teljesen megújított székelyhídi központban Pásztor Sándor igazgató elmondta:

Idézet
Teljes rekonstrukciót végeztünk ezen a hatvanas években épült, kommunista típusú épületen. Minden elemet felújítottunk: az összes nyílászárót, belső teret, a teljes energetikai hálózatot, a 20 centiméteres külső hőszigetelést. Felszereltünk 68 napelemet, hőszivattyúkat telepítettünk, a régi kályhákat korszerű fűtési rendszer váltotta fel. Olyan minőségi átalakítást hajtottunk végre, amely lehetővé teszi, hogy a teljes vízgyűjtő területet modern körülmények között irányíthassuk.

A székelyhídi központ több mint 612 négyzetméternyi területet foglal magában, 1,876 millió lejből újult meg és a felújítás teljesen elkészült – tette hozzá Pásztor.

Galéria

Fotó: Pap István

A vízügyi fejlesztésekhez szorosan kapcsolódik az új videómegfigyelő rendszer, amely az Érmelléken működik.

Idézet
A kamerák képeit itt, a székelyhídi központban fogjuk össze, innen figyelünk harmincnál is több kamerát. Az egész rendszert valós időben követhetjük, érzékeljük a mozgásokat, látjuk a vízszintmérőket is. Árvízvédelmi helyzetben minden adat a szemünk előtt van – ez teljesen új szintre emeli a koordinálást

– magyarázta az igazgató, aki hozzátette, hogy a térfigyelő rendszer kiépítését a kerékpárutak fejlesztési projektjének digitalizációs komponense tette lehetővé, melynek köszönhetően „elsőként az országban az egész árvízvédelmi töltés be van kamerázva”.

Galéria

Fotó: Pap István

Mint már említettük, a gátkoronákon kiépített kerékpárutak és a kamerarendszer összesen mintegy 92, 7 millió lejbe kerültek, míg a négy vízügyi központ teljes rehabilitációjának értéke megközelítőleg 6,5 millió lej volt.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben