Bihari Napló
Gyászhírek, december 21.

Sok szeretettel emlékezünk drága halottunkra, KÓSA-KUN GYULÁRA. Emléke legyen áldott! Isten őrködjön pihenése felett. „Hitünknek, üdvünknek drága szent jelvénye, szent kereszt./ Te jelezd: mily nagy hitünk fénye.” Szerető felesége, Bernadett és gyermekei.

*

Könnyes szemmel, szívünkben soha el nem múló fájdalommal emlékezünk a szeretett férjre, édesapára, apósra, nagyapára, vőre, testvérre, MAKAI DEZSŐRE, aki ma hat hónapja, hogy örökre itt hagyta szerető családját. „Egy szál gyertya, mely lassan végig ég,/ Egy élet, mely percek alatt véget ért./ Itt hagytad azokat, akik szerettek téged,/ Szívünkben megmarad drága emléked./ Köszönjük, hogy éltél és minket szerettél,/ Nem haltál meg, csak álmodni mentél.” Emléke legyen áldott, pihenése csendes. Bánatos szívű családja.

*

Soha el nem múló fájdalommal búcsúzunk, SZABÓ VERONKÁTÓL (született KLÉH). „Elhagytad a házat, amiért küzdöttél,/ Itt hagytál minket, akiket nagyon szerettél./ Ott pihensz, hol nem fáj semmi,/ Nyugalmad nem zavarja senki.” Temetése december 22-én, 14 órától lesz a Steinberger kápolnától. Búcsúzik tőle húga, Mákszem Rozália, fia, Zsolti és családja.

*

Fájó szívvel búcsúzunk SZABÓ VERONKÁTÓL (élt 81 évet, született Kárászteleken), aki olyan volt nekem, mint egy anya és gyermekeimnek, mint egy nagymama. „Amikor Isten látta, hogy az út túl hosszú,/ A domb túl meredek, a légzés túl nehéz lett,/ Átölelt és mondta: Gyere haza!” Bánatos keresztfia, Sanyi, felesége, Zsóka és gyermekeik.

 

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben