Fájó szívvel emlékezünk drága édesanyánkra, DUŢ JULIANNÁRA halálának 3. évfordulóján. „Nem múlnak el ők, akik szívünkben élnek, Hiába múlnak álmok, árnyak, évek, Ők itt maradnak szívünkben csendesen.” Emléke legyen áldott, pihenése csendes! Őt soha nem feledő: fiai, lányai, vejei, menyei, unokái és dédunokái.
*
Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, após, és nagyapa, BÍRÓ SÁNDOR visszaadta a lelkét az Úristennek. A legdrágább édesapát május 17-én, 13 órakor kísérjük utolsó útjára a paptamási kápolnából.
*
Megrendülten értesültünk volt kolléganőnk, KACSO MAGDOLNA hirtelen elhunytáról. Nyugodjon békében, őszinte részvétünk a gyászoló családnak. A régi kollégák az egykori „Clasicor” cipőgyárból.
*
Fájdalommal értesültünk egykori hegyközpályi szomszédunk, ID. TITI SÁNDOR elhunytáról. Részvétünk a gyászoló hozzátartozóknak. Sanyi bácsi, nyugodj békében! Tunyogi Gyuszi és Kati.
*
Őszinte részvétünk a gyászoló családnak, KOKOVAI LÁSZLÓ elvesztése miatt érzett mély fájdalmukban. Nyugodjon békében! Papp Sándor és családja.
*
Fájdalmas 1 év telt el azóta, hogy elveszítettem a drága gyermekemet, TORZSA LÁSZLÓT (Biharpüspöki). „Mindig egy célod volt, a munkának élni, Ezt csak a halál tudta széttépni. Oly fájdalmas nélküled élni. Téged mindenütt hiába keresni. Várni, várni, ki nem jössz többé, Szeretni foglak, míg a szívem dobban, mindörökké. Elmentél tőlem és nem maradt más, Csak a szívemben a nagy űr és a néma gyász.” Emléked a szívemben örökké megmarad! Nyugodjál békében! Fájó szívű anyukád, Ibolya.
*
Jó lenne újra beszélgetni veled, TORZSA LÁSZLÓ GÁBOR (élt 52 évet). „Melléd ülni, s fogni a testvéri kezed, Elmesélni neked, ha boldog vagyok, Vagy ha a bánat cseppje a szememben ragyog. Hiányzol! És néha nem igazán értem, Miért mennek el azok, akik fontosak nékem, Fáj, ha rád gondolok, s megszakad a szívem, Bár egy év telt el, kín gyötri a lelkem!” Örökké velem marad drága emléked! Fájó szívű nővéred, Ibolya (Babú).
*
Ha itt lennél és megkérdeznéd, mi a bajom, csak annyit mondanék, hiányzol nagyon! TORZSA LÁSZLÓ GÁBOR volt egy mese, mely a legszebb résznél félbemaradt, mert beleszólt már egy éve a végzet … Egy szál virág, egy gyertyaszál, egy fénykép, amin mosolyogsz rám. Emléked örökké itt lesz velem, amíg élek, te is élsz velem. Szerető élettársad, Éva.
*
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanya, nagymama, dédnagymama, SAS ROZÁLIA életének 94. évében elhunyt. Temetése ma, május 17-én, 14 órakor a városi ravatalozóból. Emléke legyen áldott, pihenése csendes! Nyugodjon békében! Gyászoló családja.
