– fogalmazott Robert Schorr.

Ezt követően Rézműves Jehoshua Róbert, a hitközség kántora megfújta a sófárt. Később a Bihari Naplónak elmondta, hogy két és fél hét múlva kezdődnek az őszi zsidó ünnepek. Előbb a ros hásána, vagyis a zsidó újév, utána pedig a jom kipúr, amikor huszonöt órás fekete böjttel kérnek bocsánatot Istentől, ugyanis hitük szerint ezen a napon dönti el az Úr, hogy megkegyelmez-e, és ad-e még egy évet vagy sem. Aztán jön a nyolc napig tartó sátoros ünnep. Ennek az őszi ünnepekre való felkészülési hónapnak a neve elul. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor teljes mértékben bocsánatot kérnek az Úrtól és az embertársaiktól, és azért szokták megfújni a sófárt, mert a zsidó tradíció szerint a Talmudban meg van írva, hogy ennek a kürtnek a hangja megérinti az ember lelkét és bűnbocsánatra kényszeríti. A sófárfújás tehát az elul hónap jellegzetessége, és minden reggel elvégzik, kivéve azokat a napokat, amikor nem dolgozhatnak.

Koppelmann Felix, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke értékelte, hogy a jelenlevők a nagy meleg ellenére erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy elmenjenek a zsinagógába, illetve ezekben a nehéz időkben is kiállnak a zsidók mellett. Felidézte ugyanakkor, hogy Románia jelenlegi miniszterelnöke, Ilie Bolojan volt Nagyvárad polgármestere akkor, amikor egy határ menti európai uniós projekt keretében felújították a neológ zsinagógát.

Emilian Pavel alprefektus a békés együttélés fontosságáról beszélt. A fesztivált az RMDSZ Bihar megyei szervezete is támogatja a Partium Alapítványon keresztül, ezért Szabó Ödön parlamenti képviselő is szót kapott. Arra hívta fel a figyelmet: a nagyváradi közösségi létnek egy külön színfoltja a zsidóság, mely a századfordulón pezsgő élettel gazdagította a mindennapokat, jelentősen hozzájárulva a fejlődéshez, a mostani városkép kialakulásához. Ennek a továbbéltetője tulajdonképpen napjainkban a Zsidó Kulturális Napok, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a holokauszt borzalmairól sem, arról, hogy mi történt a második világháborúban.

A beszédek után egy apa-lánya páros – Alexandrina Chelu-Schorr (ének) és a Florian Chelu Madeva (gitár) – lépett fel kevésbé ismert zsidó származású költők (Nina Cassian, Veronica Porumbacu, Max Blecher, Maria Banuș, Avram Steuerman-Rodion) megzenésített szonettjeivel. Majd egy kiállítás nyílt egy fiatal festőművész, Evodia Gag alkotásaiból.

Dr. Mihaela Gligor, a Román Tudományos Akadémia Kolozsváron működő George Barițiu Intézetének kutatója Winkler Judit (1925–1985) holokauszttúlélőről tartott expozét, aki a kincses városban született és halt meg. Mint elhangzott, a neve kevésbé ismert, monográfia se készült a tevékenységéről szakmai körökben, holott egy elismert erdélyi magyar zsidó történész, numizmatikai szakíró volt, életművének java tehát az éremtan körébe tartozik.

Dr. Raluca Lazarovici-Vereș, a Ratio et Revelatio Kiadó alapítója a nagyváradi zsidó származású építészekről és mecénásokról tartott prezentációt, bemutatva az előbbiek által tervezett néhány jellegzetes épületet is, melyek meghatározói a mai városképnek.

Az előadások után a Kábálát Sábát istentisztelettel, „a szombat köszöntésének” liturgiájával folytatódott a közösségi együttlét, ami egyúttal azt is jelentette, hogy harminc év elteltével imádkoztak ismét pénteken este a neológ zsinagógában.