Hazatért a restaurált Szent Jobb-kegykép Nagyváradra
Hazatért a restaurált Szent Jobb-kegykép Nagyváradra

Fotó: Alexandru Nițescu

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója nem csupán a restaurált Szent Jobb-kegyképet adta át ünnepélyes keretek közt Böcskei László megyés püspöknek január 23-án, péntek délután, hanem a Himnusz kéziratának és egy Corvina-kötetnek a másolatát is.

Bár hivatalosan január 23-án, a magyar kultúra napját követően adták át, a Szent Jobb-kegykép a restaurálás után már tavaly novemberében visszatért a váradi püspöki palotába. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és Szentjobb község által féltve őrzött kegyképet maga Mária Terézia királynő készíttette arra a selyem lepelre, ami nemzeti ereklyénket védte Raguzából való hazatértekor.

Fotó: Alexandru Nițescu

A királynő kézjegyével és ajándékozó okiratával ellátott műtárgyat az Országos Széchényi Könyvtár tavaly vette át restaurálásra. A megújult ereklyét az OSZK főigazgatója, Rózsa Dávid január 23-án, péntek délután adta át hivatalosan, ünnepélyes keretek között Böcskei László megyés püspöknek a nagyváradi római katolikus püspöki palota első emeleti nagy festett termében.

Fotó: Alexandru Nițescu

A főigazgató ugyanakkor a magyar kultúra napja alkalmából (január 22.) a Himnusz kéziratának egy nemesmásolatát, valamint egy Corvina-kötet különleges kivitelezésű díszmásolatát adományozta az egyházművészeti gyűjteménynek,

ráadásul a legszebbét, melyet Antonio Bonfini, Mátyás király reneszánsz udvarának talán leghíresebb tudósa fordított görögről latinra Bécsújhely ostroma közben.

Fotó: Alexandru Nițescu

Ami a Szent Jobb selyemleplet illeti, mint elhangzott, egy értékes ereklye, amit hosszú időn keresztül a szentjobbi plébániatemplomban őriztek, pár éve azonban átvette az egyházmegye annak tudatában, hogy biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek nem ártanak ennek a jelentős értékű műtárgynak. Ekkor merült fel annak a lehetősége is, hogy szakszerű beavatkozással restaurálják: ne csak egy egyszerű tisztítással próbálják szebbé, csillogóbbá tenni a keretet, hanem vizsgálják meg azt is, hogy mennyire károsodott az idők folyamán a nedvesség, vagy egyéb körülmények miatt maga a selyemkendő, melyen látható Szent István jobb keze, és az írás, illetve a papír, amin ott van Mária Teréziának az aláírása.

Idézet
„1771-ben, amikor Raguzából elhozták Szent István jobb kezét, tulajdonképpen egy selyemkendőbe takarták be. Ez annak a kendőnek a része, és ezáltal kapott egy különleges karaktert – ezért mondjuk mi azt, hogy érintéses ereklye. Emiatt nagy érték a számunkra. Az a hívő, érző ember, aki egy kicsit belelát a népünk történelmébe is, amikor rátekint, nagy tisztelettel van az érintéses ereklye iránt is. Emiatt ragaszkodtak hozzá a szentjobbiak, ragaszkodik hozzá a váradi egyházmegye, és ezért akartuk azt, hogy restaurálva legyen”

– nyilatkozta a Bihari Naplónak Böcskei László megyés püspök. Hozzátette: a Jóisten mindig megmutatja a helyes utat, és kijelöli a megfelelő embereket és intézményeket. Így sikerült több mint egy évvel ezelőtt elvinni Budapestre, az Országos Széchényi Könyvtárba az ereklyét egy megállapodás értelmében, ami a püspökség és az OSZK között jött létre 2024-ben. Tavaly novemberben visszatért Váradra a restaurált ereklye, most pedig ünnepélyesen aláírták az átadási-átvételi dokumentumot.

Fotó: Alexandru Nițescu

Mint megtudtuk, az ereklye egyelőre a püspöki palotában marad, ugyanott megtekinthető, ahol az elvitele előtt: a földszinten, az egyházművészeti gyűjtemény Szent László-termében, ahol a herma is megcsodálható.

Arra a kérdésünkre, hogy valamikor visszakerülhet-e Szentjobbra az ereklye, a főpásztor a következőket válaszolta:

Idézet
„Szentjobbon nagy méretű fejlesztések zajlanak. A templomba nem lehet bemenni, mert renoválják, megújul a közelében levő apátsági épület, a tér. További tervek is vannak a régi apátsági malommal, és az egész környezetet át szeretnénk alakítani. Én nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy amikor biztosítani tudjuk majd a megfelelő őrzési körülményeket, akkor az ereklye visszakerüljön Szentjobbra, az apátsági zarándokközpontba. Egyelőre azonban Nagyváradon marad, mert itt tudjuk biztonságban. Legyünk türelmesek, egy olyan értékről van szó, amire oda kell figyelnünk. Az sem titok, hogy jelenleg Szentjobbon ennek egy másolata van”

– fogalmazott a főpásztor.

Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye/Facebook

Tóth Zsuzsanna könyv- és papírrestaurátor elmondta, hogy az érintéses ereklye nem volt rossz állapotban, kivételek az igazoló papíriratok voltak, ezeken tintamarásos pusztítások látszottak.

Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye/Facebook

Az ereklyeképet szétszedvén megállapították, hogy tulajdonképpen az anyagai kielégítő állapotban voltak, csak szennyezettek és porosak, de viszonylag jó megtartásúak, némi rovarkárral, de élő rovart vagy penészt nem találtak. A meglehetősen sérült iratokat másolatokra cserélték, az eredetiket restaurálták, és az ereklyekép mögött vannak, nem látható módon, de a helyükön, magyarázta a szakember.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben