Pap István

Az első világháborút lezáró időszakban, 1919. április 20-án vonultak be a román csapatok Nagyváradra, ezzel a Sebes-Körös parti városban is megtörtént az impériumváltás, azaz magyar fennhatóságból román fennhatóság alá került. Nagyváradon a helyi és a megyei önkormányzat évről évre megünnepli ezt az eseményt. A nagyváradi történéseket az ünnepségek során mindig és következetesen „felszabadításnak” nevezik a szervezők, a hivatalos román történelemszemlélet szerint ugyanis a román csapatok szabadították fel Nagyváradot Kun Béla bolsevik uralma alól, illetve ezzel együtt felszabadították a helyi románságot is a magyar elnyomó uralom alól.

Az idén Nicolae Ciucă miniszterelnök volt a díszmeghívott, akit kabinetjének több tagja is elkísért erre az eseményre, jelesül Cseke Attila fejlesztési, Lucian Bode belügy-, Adrian Ionut-Chesnoiu mezőgazdasági és Marcel Boloș kutatási és digitalizációért felelős miniszter. A kormányfő beszédet is tartott szerda délelőtt a Szent László téren, Ferdinand király lovas szobrának árnyékában. A történelmi tényeknek megfelelően azt emelte ki, hogy Jánossy Gyula rendőrkapitány vezetésével a helyi erők már 1919. április 18-án megindították az offenzívát a bolsevikok ellen, és másnap visszaállították tisztségébe a régi nagyváradi adminisztrációt Rimler Károly polgármesterrel az élen. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a helyi hatóságok és Rimler Károly polgármester kérték azt, hogy a román csapatok vonuljanak be a városba, hogy ezzel is megakadályozzanak egy esetleges bolsevista ellentámadást. A kormányfő kiemelte, hogy Nagyváradon az impériumváltás békésen zajlott le, és a bevonuló román királyi hadsereg meghagyta tisztségében az akkori helyi adminisztrációt. A miniszterelnök kijelentette: „Ennek a történelmi eseménynek óriási jelentősége van. A szabadság, a demokrácia és a béke nevében a többnemzetiségű, multikulturális Nagyvárad Romániára bízta sorsát, és ma az ország egyik legvirágzóbb városa” – fogalmazott a kormányfő, aki végezetül kifejezte reményét, hogy a mai fiatalok ismerik elődeik tetteit és megbecsüléssel gondolnak rájuk, az elődök között említve Rimler Károlyt és Jánossy Gyulát is. „Remélem, hogy Nagyvárad polgárai folytatják azt, amit elkezdtek, és fejlesztik azt, amit átvettek” – mondta Nicolae Ciucă. A beszéd után következett a koszorúzás, majd a katonai díszfelvonulás. 

Ünnepség

A főtéri eseményeket a hivatalosságokon és a meghívottakon kívül mintegy kétszáz érdeklődő kísérte figyelemmel, akik az ünnepség helyszínét elzáró korlátok mögött álltak. Nicolae Ciucă az esemény végén odament a Fekete Sas-palota előtt a korlátnál álló polgárokhoz, kezet fogott és elbeszélgetett néhányukkal, majd az ünneplők gyalog átvonultak a Kert (Avram Iancu) utcán a Körösvidéki Múzeum előtt álló Traian Moșoiu szoborhoz. Itt Gabriel Moisa történész, a Körösvidéki Múzeum igazgatója is felelevenítette a százhárom évvel ezelőtt történteket, természetesen a hivatalos román történetírás álláspontját közvetítve nem hódításnak, hanem felszabadításnak nevezve az eseményeket. Kiemelte azt, hogy a magyar polgármestert a román hatóságok meghagyták tisztségében, de azt már nem tette hozzá, hogy a közigazgatás elrománosítása szinte azonnal megkezdődött. Ennek betetőzése volt az, amikor végül 1920 februárjában az időközben nyugdíjba vonult Rimler Károly utódját, Komlóssy Józsefet is felmentették hivatalából, és Coriolan Bucicot nevezték ki polgármesternek. Az ünnepség itt is koszorúzással ért véget.