Pap István

Összesen 392.900 kérdőívet töltöttek ki Bihar megyében a polgárok személyi adataira vonatkozóan 2022. június 26-ig, ez Bihar megye 2021. december 1-jén becsült lakosságának hetvenegy százalékát teszi ki, írja közleményében a megyei statisztikai hivatal. Ezzel az eredménnyel Bihar megye az országban a tizenegyedik helyen áll az összeírás tekintetében. A pozitívnak tűnő eredmények ellenére vannak fennakadások a népszámlálási folyamatban, különösen mióta elkezdődött ennek második szakasza. A statisztikai hivatal közleményében emlékeztet arra, hogy május 31-én kezdődött a népszámlálási adatok közvetlen felvétele a polgároktól, azt követően, hogy lezárult a március 14. és május 27. közötti önmegszámláló időszak, amikor a polgárok vagy otthon az internet segítségével, vagy a népszámlálási összeíró pontoknál adták meg a kért adatokat. A népszámlálási eljárás mostani szakaszában a kérdezőbiztosok személyesen keresik fel otthonukban azokat a polgárokat, akik az előző etapban nem számlálták meg magukat, illetve azokat is, akik nem fejezték be vagy nem válaszoltak minden releváns kérdésre a népszámlálás önkéntes időszakában.

Nem válaszolnak

Több számlálóbiztostól hallottuk, és sajtóbeszámolók is árulkodnak arról, hogy meglehetősen sok polgár nem hajlandó ajtót nyitni az adatfelvevő személyeknek, vagy eleve nincsenek otthon, azok közül pedig, akik mégis ajtót nyitnak, meglehetősen sokan nem válaszolnak a kérdezőbiztosnak, mondván, hogy minden adatot tudnak róluk az állami intézmények, például az adóhatóság, ezért ezekhez az intézményekhez küldik adatgyűjtésre a kérdezőbiztosokat. Gabriel Borbandi, a megyei statisztikai hivatal igazgatója a román sajtónak nyilatkozva elmondta: „Sajnos, amilyen jól sikerült az önkéntes összeírási szakasz, olyan rosszul megy a helyszíni adatfelvétel. Az emberek vonakodnak, vannak olyan kérdezőbiztosok, akik négy-öt alkalommal is ellátogatnak ugyanarra a címre, mert az emberek nem hajlandók ajtót nyitni nekik, még akkor sem, ha otthon vannak”. Pedig a népszámláláson való részvétel kötelező, és azok, akik megtagadják az adatszolgáltatást, vagy nem hajlandóak együttműködni a kérdezőbiztosokkal, 1000–3000 lej közötti bírságra számíthatnak, azok pedig, akik megakadályozzák azt, hogy a népszámlálók bejussanak a lakóövezetekbe, lakóhelyekre, 1500 és 5000 lej közötti bírságot kaphatnak. A számlálóbiztosok az állampolgárságra való tekintet nélkül minden olyan személytől adatokat gyűjtenek, akiknek a népszámlálás referencia-időpontjában Romániában volt a megszokott tartózkodási helyük, azaz, akik 2021. december 1-jén már legalább tizenkét hónapja Romániában éltek. A népszámlálás referencia időpontja ugyanis 2021. december 1., 00:00 óra, a begyűjtött adatoknak az akkor érvényes állapotokat kell tükrözniük.

Részeredmények 

A kérdezőbiztosok a közvetlen lekérdezési időszak eddigi közel harminc napja alatt átlagban napi 3173 kérdőívet töltöttek ki, ez kevesebb, mint az online időszak átlaga, amikor ez az arány napi 4976 kérdőív volt. A népszámlálás tekintetében megyénkben a legjobban állnak Tóti, Alsólugas, Oláhszentmiklós, Belényesirtás, Érsemjén, Madarász és Vércsorog községek, míg a leggyengébb eredmények egyelőre Biharhosszúaszón, Kispapmezőn, Drágánfalván, Szászfalván, Mezőszakadáton, Kiskopácson és Mezőtelegden vannak. Nagyváradon 126.900 személyi adatokra vonatkozó kérdőív volt eddig kitöltve, ami a megyeszékhely becsült lakosságának 67,4 százaléka. 

Tartózkodási hely

A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal is közleményt adott ki ebben a témában, többek között azért, hogy eloszlasson egy félreértést. A kérdezőbiztosok ugyanis a terepen járva azt tapasztalták, hogy sokan már kitöltötték a kérdőíveket, de tartózkodási helyként nem Nagyváradot, hanem a személyi igazolványukban szereplő települést, vagy azt a települést jelölték meg, ahol a hétvégéiket töltik, annak ellenére, hogy Nagyváradon élnek, itt dolgoznak, és gyermekeik is ide járnak iskolába. Emiatt a polgármesteri hivatal hangsúlyozza azt, hogy a tartózkodási hely az, ahol a polgár életvitelszerűen él és tevékenykedik, nem pedig a hivatalos lakcíme vagy a hétvégi háza, ezért a népszámlálási kérdőíven is a reális tartózkodási helyet, nem pedig a hivatalos lakcím szerinti települést kell megadni, ha e kettő nem megegyező. A polgármesteri hivatal közleményében kiemeli a népszámlálási adatok fontosságát is. Az egyik legfontosabb következménye az összeírásnak az, hogy a költségvetési forrásokat a települések mérete és a lakosságszám alapján osztják szét, és ezen adatok alapján dolgozzák ki az önkormányzatok is saját projektjeiket. Továbbá, ha nem készül pontos népszámlálás, akkor „nem lenne világos képünk az emberek egészségügyhöz, oktatáshoz, szociális ellátáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről, sem a lakáskörülményekről, sem a változó lakásállomány méretéről és jellemzőiről” – áll a hivatal közleményében. Kiemelik továbbá hogy a népszámlálási adatokra épülnek a közpolitikák is: az oktatás, a népegészségügy, a lakáskörülmények javítása, a foglalkoztatás növelése és a munkanélküliség csökkentése, a családpolitikák, a migrációs politikák, a vidékfejlesztési politikák, a gazdaságpolitikák vagy az etnikai kisebbségek és vallási felekezetek állami támogatására vonatkozó politikák. A személyes lekérdezési időszak július 17-ig tart.

A népszámlálással kapcsolatos további információk a www.recensamantromania.ro, illetve a www.nepszamlalas.ro honlapokon találhatók.