A gyönyörű nyári időben 52 személlyel indult el július első szombatján a busz Nagyváradról, hogy alig kétórás utazás után megérkezzen Szarvasra, a Mini Magyarország Makettparkhoz.
A Szarvasi Arborétumban található Mini Magyarország Makettpark 2013. áprilisában nyílt meg. A Makettpark a történelmi Magyarország hagyományait, építészeti nevezetességeit, történelmét mutatja be.
Az ország egyetlen interaktív makettparkjában néhány óra alatt az egész országot, sőt a határon túli területeket is bebarangolhatjuk.
Nem csak a tihanyi visszhangot lehet itt kipróbálni „miniben”, de többek között a pécsi dzsámiból a müezzin énekét, a jáki templomból kihallatszó gregorián éneket, az Operaházból Melis György híres áriáját is megszólaltathatják a látogatók. Aki még soha nem látta a kecskeméti Cifrapalotát felülről, vagy a tatabányai Turult közelről, nem hallotta még a visszhangot a Tihanyi Apátságnál, nem emlékszik pontosan, kiknek a szobrai állnak a Hősök terén, vagy megnézne egy csatajelenetet az egri várban, annak a Mini Magyarország a tökéletes kirándulóhely.
Több hangzó és mozgó makettépület mellett a szarvasi Mini Magyarországban található az ország leghosszabb szabadtéri makettvasút-hálózata is. A gombnyomásra indítható vonatok, a magyar vasúttörténet legszebb vonatai, mini hidakon, alagutakon robognak át, olyan jeles állomásokat érintve, mint a zombori vagy a kétegyházi vasútállomás.
A parkban a mini Balatonon Magyarország nevezetes vitorlásai ringatóznak. A mini országjárás közben megcsodálható a kanyargó Tisza és a Duna is, melyek átszelik a parkot.
A több mint két hektáron elterülő park a fejlesztések során évről évre újabb mai magyar és határon túli makettekkel gyarapodik, így aki még soha nem járt Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Burgenland hegyekkel ölelt vidékein, a Mini Magyarország makettparkban egy-egy határon túli nevezetességet is megismerhet.
A Fekete Sas paolta a szarvasi Mini Makettparkban
Fotó: Nagy József Barna
Velük kiegészülve, a park immár közel száz makett segítségével mutatja be az ország és a határon túli területek történelmét, földrajzát, építészetét, néprajzát, hagyományát.
A park bejárása után a nagyváradi látogatók hajóra ültek, hogy a Holt-Körös és Szarvas nevezetességeivel, élővilágával is megismerkedjenek. A hajóskapitány, Demeter István külön örömmel fogadta a nagyváradi látogatókat. Mint elmondta, annak idején ugyanezzel a hajóval vitte a szarvasi emlékműhöz Tőkés László és Tempfli József nagyváradi püspököket.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Tőkés László, és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Templi József 2000 augusztusában avatták fel, illetve szentelték meg a szarvasi Nemzeti Történelmi Emlékutat. Az emlékút vezet a történelmi Magyarország középpontját jelölő szélmalomhoz, ugyanis az egykori Magyarország középpontja Szarvason található.
Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas közelében van. A pontos középpont mellett abban az időben a Kreszan-féle szélmalom állott.
Mihálfi József javaslatára a már használaton kívül álló szélmalom egyik malomkövével jelölték meg a történelmi Magyarország középpontját. Időközben a szélmalmot lebontották, majd a malomkövet is eltüntették 1919-ben a Szarvast megszálló román csapatok.
A szélmalom a történelmi Magyarország középpontja
Fotó: Nagy József Barna
A jelenlegi, a Holt-Körös partján álló szélmalmot 1940-ben készítették el. A rendszerváltás után helyreállított emlékműre az „Emlékezve a múltra, élve a jelent és bízva a jövőben” felirat került. A szélmalom körül időközben egy szép emlékparkot alakítottak ki. Ezt két székely kapu övezi. Ezeket Szarvas erdélyi testvérvárosai, Barót és Szentegyháza önkormányzata adományozta. Szintén a testvériséget jelképezi a két kaput összekötő Nemzeti Történelmi Emlékút is.
A hajókázás után a nagyváradi kirándulók a Szarvasi Arborétumot keresték fel, melyet „Pepi-kert” néven is emlegetnek. A kert az olasz eredetű Bolza családhoz kötődik.
Bolza József (akit Pepinek is becéztek) kezdte el a kert kialakítását az 1800-as évek elején. Utódai folytatták a kert, park fásítását. Bolza Pál az 1890-es években kezdett nagyarányú fásításba, a világ minden tájáról faritkaságokat is ide telepítve, majd 1943-ban ő adományozta a parkot az államnak, arra gondolva, hogy így biztos lesz a jövője.
A jelenlegi állapotokat nézve, ez a jövő nagyon kedvezően alakult. A jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kezelésében lévő park Magyarország legnagyobb Arborétuma. A 82 hektáros parkban 1600 fa- és cserjeféle, köztük 150– 200 éves fák is találhatók. Ezenkívül 250 lágyszárú növényfaj, 211 féle kalapos gombát is találunk a parkban. Az újabb vizsgálatok eredménye szerint 415 rovarfajt, 150 féle madárfajt is találtak itt. Külön színfoltja az Arborétumnak a sok mókus és a rendkívül szelíd, különböző színváltozatú pávák jelenléte is. Mindezek mellett rengeteg gyógynövény, virág színesíti a létesítményt.
Dance
