A negyedik alkalommal megszervezett (2023-ban a Szent László templom volt az első helyszín) emlékezés apropóját az adta, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem 350 évvel ezelőtt, vagyis 1676. március 27-én született a felvidéki Borsiban, a Magyar Országgyűlés pedig 2015-ben e dátumot az emléknapjává nyilvánította.
Az összesereglés fő célja a kisiskolások identitásának és magyarságtudatának az erősítése volt a nagy előd életének bemutatása, valamint a helyi értékek megismertetése révén.
A korábbi évektől eltérően idén azért tartották egy nappal korábban az ünnepséget, mivel pénteken szintén a Rákóczi Szövetség szervezésében százötven nagyváradi, illetve Bihar megyei diák Budapestre utazik, hogy több száz Kárpát-medencei kortársával együtt részt vegyen egy nagyszabású emlékrendezvényen.
A Körös utcai evangélikus templomban egybegyűlteket Tankó Zita főszervező, tanfelügyelő köszöntötte, elmagyarázva nekik, hogy azért rendkívüli ez a történelemóra, mert nem a megszokott helyen (az iskolában, az osztálytermeikben) zajlik, és nagyobb közösségben (nem csupán az osztálytársaikkal) vannak együtt.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Mint házigazda, Mátyás Attila lelkipásztor röviden felvázolta az evangélikusoknak Nagyváradon 1556 óta íródó történelmét, és arra biztatta a gyermekeket, hogy mindig magyarul beszéljenek és imádkozzanak.
Ezután Csorba Mihály történelemtanár, a bihari Gáspár András Általános Iskola igazgatója tartott vetített képes előadást a vezérlő fejedelemről, családi környezetbe és történelmi kontextusba helyezve életét és tevékenységét. Majd Iloc Judit tanítónő, zenetanár énekelni tanította a diákokat.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
A nap folyamán ugyancsak a Rákóczi Szövetség égisze alatt több vidéki településen is megemlékeztek a róla elnevezett szabadságharc vezetőjéről: Bihar községben, Bihardiószegen, Belényesújlakon, Bélfenyéren és Székelyhídon is.







