Pikó Stefánia

A magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet alig néhány romániai ügyvéddel folytat együttműködést a külhoni magyarok jogainak védelme céljából, dr. Szatmári Sándor Ferenc ügyvéd pedig épp Bihar megyében tevékenykedik. Ez a közös munka lehetővé teszi a romániai magyarok számára, hogy ingyenes jogsegélyszolgálatot igényeljenek, ha úgy érzik, hogy diszkrimináció érte őket azért, mert magyarok.

A nagyváradi és margittai székhellyel rendelkező ügyvéd immár negyedik éve foglalkozik efféle ügyekkel a jogvédő intézettel közösen, amely idő alatt számtalan megkeresés érkezett hozzá. Ez alkalommal a legaktuálisabb ügyeiről kérdeztük, illetve a szolgáltatás egyéb részleteiről.

Mi a menete?

Ha egy személy úgy érzi, hogy a közelmúltban olyan szituációba került, amelyben magyarsága miatt érte hátrányos megkülönböztetés, akkor első lépésként megkeresheti a Bihar megyei szakembert. Ő fogja eldönteni, hogy a jogvédő intézet fennhatósága alá tartozhat-e az eset, és ha úgy látja, hogy igen, akkor az alapos átbeszélés és a tervek megfogalmazása után bemutatja az esetet a jogvédő intézetnek. Ha az intézet úgy határoz, akkor el lehet indítani a jogi eljárást, amelyről mindenképp érdemes tudni, hogy hónapokat, akár éveket vehet igénybe.

Ettől függetlenül Szatmári Sándor Ferenc azért is vesz részt ebben a munkában, mert fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság által megtapasztalt diszkriminatív megnyilvánulásoknak legalább egy része járjon következményekkel, és ne maradjanak büntetlenül. Vissza is emlékezett az egyetemista éveiből egy olyan esetre, amely során őt is diszkrimináció érte, mert nyilvános helyen beszélt magyarul. Elmondta, akkor nem állt bele a konfliktusba, de ma már ez biztosan másképp történne, és szeretné, ha mások sem „hagynák magukat”.

Magyarokat gúnyoló rendőrt büntettek

A legutóbb lezárult diszkriminációs eset, amellyel Szatmári Sándor Ferenc foglalkozott, sikerrel zárult. Az ügyben hét magyar fiatal volt érintett, illetve egy román rendőr, akit végül 5000 lejre bírságoltak meg a fiatalokkal szemben mutatott viselkedése miatt. A nagyváradi Ezredévi emléktér közelében, az utcán tartózkodó társasághoz a hatóságok azért szálltak ki, mert valaki feljelentést tett csendháborítás miatt. Az ügyvédet a fiatal társaság egyik tagja kereste meg azzal, hogy szerinte diszkrimináció érte őt, mert a rendőr kötekedni, csúfolódni kezdett a csoporttal a magyar beszéd miatt. Ugyanakkor az illető összesen 6000 lejes bírságot is kapott, ebből ötezret azért, mert állítólag nem akarta odaadni a személyi igazolványát a rendőrnek. Mivel az érintett hamar észbe kapott, és hangfelvételt készített közben, erős bizonyítékot tudtak felmutatni a rendőrrel szemben. A hangfelvételen például hallani lehet azt a párbeszédet, amely akkor hangzott el, amikor az illető odaadta a személyi igazolványát, és ebből egyértelműen ki is derül, hogy a fiatal átadta azt a rendőrnek, és nem ellenkezett, sőt. A rendőr részéről ugyanakkor elhangoztak olyan mondatok, amelyek kapcsán felmerült a diszkrimináció gyanúja.

Az ügyben három fontos lépést tettek. Először a pénzbírságot sikerült 6000 lejről 1000-re csökkenteni, ezután következett a fegyelmi eljárás indításának kérvényezése a rendőr ellen, majd a diszkriminációellenes hatósághoz nyújtottak be panaszt. Nagy szónak számít, hogy sikerült elindíttatni a fegyelmi eljárást a rendőr ellen, hiszen ahogyan az ügyvéd elmondta, az ilyesmit általában nagyon ritkán hagyják jóvá az illetékes szervek. Az eljárás következtében a rendőr írásbeli megrovást kapott. A diszkriminációellenes hatóságtól is megérkezett a válasz, ők arra a következtetésre jutottak, hogy a rendőr valóban diszkrimináló magatartást mutatott, ezért 5000 lejre bírságolták, ugyanakkor kötelezték, hogy a helyi sajtóban a saját költségén megjelentesse a döntésről szóló határozat összefoglalóját – ezzel bármelyik nap találkozhatunk is.

Nincs elég magyar 112-es diszpécser

Számtalanszor keresték már azzal a kéréssel Szatmári Sándor Ferencet az elmúlt négy évben, hogy hívja fel az adott személy helyett az 112-es segélyhívószámot, mert nem tudja elmondani a gondját román nyelven, és nincs magyar diszpécser, de olyan is volt, hogy a rendőrségen sem volt kivel beszéljen magyarul az illető. Olyan településekről van szó, mint mondjuk Érmihályfalva vagy Margitta, ahol tudjuk, hogy nagyobb számban él a magyarság, tehát jogos elvárás volna a magyar nyelvű rendőr, diszpécser jelenléte.

Efféle problémákból bontakozott ki tehát az a jelenleg is zajló projekt, amelynek valójában igen nagy célja van: elérni, hogy mindenhol, ahol szükséges, legyen magyar nyelvet ismerő diszpécser és/vagy rendőr. Ehhez elsősorban azt kell kideríteni, hogy most mi a helyzet ezen a téren Bihar megyében. Több kérvényezés és több hónap várakozás után a szakember megmutatta nekünk a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) válaszait (két levél), amelyek egyikében sem sikerült pontos választ adni arra az egyszerű kérdésre, hogy Bihar megyében hány magyar nyelvet ismerő diszpécser dolgozik jelenleg. Az egyik válaszban azt írják, hogy országos szinten 24 magyarul beszélő diszpécser dolgozik 0–24-ben, a hét minden napján, a másik válaszban, amelyben valamilyen tévedés nyomán Maros megyéről írnak, azt írják, hogy Maros megyében van 24 magyarul beszélő diszpécser.

Ezek a levelek további kérdéseket vetnek fel, az ügynek pedig koránt sincs vége, így számíthatunk a további fejleményekre. Az ügyvéd a magyarul beszélő diszpécserek mellett a távközlési szolgálatot azzal kapcsolatban is felkereste, hogy a vészjelző üzenetek miért nem jelennek meg magyar nyelven is (eltekintve a ritka kivételektől) mindenhol, ahol a magyar lakosság száma ezt megkövetelné. Az STS a katasztrófavédelmi szervek felé irányította a szakembert azzal a magyarázattal, hogy ez nem az ő hatáskörük, ők ezeknek az üzeneteknek kizárólag a technikai részével foglalkoznak.

Folytatódik a jogsegélyszolgálat

Annak ellenére, hogy a Kisebbségi Jogvédő Intézet a tavalyi évben költségcsökkentést eszközölt, dr. Szatmári Sándor Ferenc ügyvéd munkáját továbbra is támogatja. Így ő is arra bátorítja Bihar megye lakosságát, sőt, akár a más megyében élőket is, hogy forduljanak hozzá, ha úgy érzik, diszkrimináció érte őket etnikumuk miatt, legyen szó hivatali személyekről vagy civilekről. Elmondása szerint az emberek nem szeretnek ilyen ügyekbe belekeveredni, és inkább elhallgatják, ha hátrányos megkülönböztetés éri őket, ugyanakkor gyakran az anyagi korlátoltság okozza, hogy az ilyen esetek következmények nélkül maradnak. Ezért is emelte ki, hogy ez az ingyenes ügyintézés, amit a magyarországi intézmény biztosít, kiváló lehetőség.