A megelőző ellátások első lépcsője a családorvosi konzultáció, amely során az orvos felméri a páciens egészségi állapotát és a későbbi betegségek kialakulásának kockázatát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint a 40 év feletti, panaszmentes biztosítottak számára a rendszer évente legfeljebb három ilyen preventív vizitet tesz lehetővé.
Ingyenes konzultációk a kockázatok felmérésére
A hatályos szabályok szerint a 40 év feletti, panaszmentes és ismert krónikus betegségben nem szenvedő biztosítottak
Ezeket legfeljebb hat egymást követő hónapon belül lehet igénybe venni, és a családorvos ilyenkor nem csupán az aktuális egészségi állapotot méri fel, hanem értékeli az életmódot, a szív- és érrendszeri kockázatot, a cukorbetegség kialakulásának esélyét, a daganatos betegségek kockázati tényezőit, a krónikus vesebetegségek veszélyét, valamint a mentális egészséggel és a reproduktív egészséggel kapcsolatos kockázatokat is.
Azok számára, akik már szerepelnek a családorvos nyilvántartásában egy vagy több krónikus betegséggel, a rendszer évente legfeljebb két preventív konzultációt biztosít.
Ezek nem a már ismert betegség kezelésére szolgálnak, hanem annak felmérésére, hogy fennáll-e más, még fel nem ismert súlyos kórképek, például szív- és érrendszeri betegségek, daganatok, vesebetegség vagy anyagcserezavarok kialakulásának kockázata. A 60 év felettiek esetében a vizsgálatok az időskorral összefüggő problémákra, többek között a csontritkulásra és a kognitív hanyatlás kockázatára is kiterjednek.
Milyen vizsgálatokra adhat beutalót a családorvos?
A megelőző konzultációkat szükség esetén laboratóriumi vizsgálatok egészíthetik ki. A CNAS által finanszírozott vizsgálatok között szerepel a teljes vérkép, a C-reaktív protein (CRP), az éhgyomri vércukorszint meghatározása, az összkoleszterin és az LDL-koleszterin mérése, a kreatininvizsgálat és a vesefunkció értékelése, a májenzimek meghatározása, valamint a vizelet albumin-kreatinin arányának vizsgálata, amely a vesekárosodás korai felismerésében játszhat fontos szerepet.
Fontos ugyanakkor, hogy nem minden páciens kap automatikusan minden vizsgálatra beutalót, mivel a szükséges laborcsomagot az életkor, a nem és a feltárt kockázati tényezők alapján az orvos állapítja meg.
Nőknek és férfiaknak eltérő szűrések
A nők számára az életkor és a kockázati profil függvényében további vizsgálatok is elérhetők. A hivatalos módszertan tartalmazza a HPV-szűrést, továbbá szerepelnek benne a pajzsmirigy működését vizsgáló TSH- és FT4-vizsgálatok is. Az emlőrákszűrés ugyanakkor nem minden 40 év feletti nő esetében történik azonos feltételekkel: a magas kockázatú, 40 és 49 év közötti nőknél évente emlőultrahang és mammográfia javasolható, míg az 50–69 éves korosztályban a mammográfiás szűrés meghatározott időközönként vehető igénybe a szűrőprogram szabályai szerint.
Az 50 év feletti férfiak preventív kivizsgálásának részeként a családorvos PSA-vizsgálatot is javasolhat, amely a prosztatabetegségek korai felismerését segítheti elő. A CNAS módszertana szerint ez a vizsgálat háromévente szerepel az ajánlott szűrések között.
A szolgáltatások igénybevételéhez nincs szükség bonyolult ügyintézésre:
A további lépésekről, a szükséges laborvizsgálatokról és az esetleges szakrendelésekre szóló beutalókról már az orvos gondoskodik. A CNAS hangsúlyozza, hogy a megelőzés jelentősen növelheti annak esélyét, hogy egy súlyos betegség még kezelhető stádiumban kerüljön felismerésre, amikor a gyógyulási kilátások lényegesen kedvezőbbek.

