Pap István

A nagyváradi helyi tanács szerdai azonnali ülésén egyhangúlag megszavazta azt a határozattervezetet, melynek értelmében a város 275 ún. intelligens és környezetbarát hulladékgyűjtő szigetet hoz létre a városban. Mindegyik hulladékgyűjtő pontban öt, egyenként 1,1 köbméteres kuka lesz az öt különböző hulladéktípus – lebomló, kommunális, üveg, műanyag és fém, valamint papír és karton – számára. Az új szigetek kihelyezésével lecserélődik a jelenlegi hulladékgyűjtő infrastruktúra. A modern hulladékgyűjtő szigetek valójában olyan konténerek lesznek, amelyeket nem lehet vagy nagyon nehéz megrongálni, és olyan rendszerrel lesznek ellátva, melyek megakadályozzák azt, hogy illetéktelen személyek bejussanak a hulladékgyűjtő szigetbe. Ezek a létesítmények digitalizálva lesznek, azaz csak a jogosultak fognak tudni belépni belépőkártyával, ugyanakkor internethez lesz csatlakoztatva minden hulladékgyűjtő, ezzel biztosítják az adatátvitelt, és egy adatbázist is létrehoznak, továbbá a számlázás is ennek az adatbázisnak az alapján fog történni. Egy ilyen sziget értéke 10 ezer euró áfa nélkül, a projektet teljes mértékben az Országos Helyreállítási Tervből fogják finanszírozni.

Az elfogadott határozattervezet szakjelentésében az olvasható, hogy a váradiakat nem különösebben érdekli a szelektív hulladékgyűjtés, ezért valamilyen módon ösztönözni kell őket arra, hogy mégis megfelelően gyűjtsenek. A szakjelentés az érdektelenség lehetséges okai között sorolja fel azt, hogy rossz állapotban vannak a jelenlegi hulladékgyűjtő pontok és nincs megfelelő módon felügyelve a gyűjtés. Azt is elismerik a szakjelentésben, hogy nem tudják gyakorlatba ültetni az „Annyit fizetsz, amennyit eldobsz!” elvet, de a lehetséges okok között említik magukat a lakosokat is, akik nem tanulták meg azt, hogyan kell szelektíven gyűjteni, és az erre vonatkozó tájékoztató kampányok is eredménytelennek bizonyultak. A városvezetés úgy gondolja, hogy ha a modern technológiát alkalmazzák a hulladékgyűjtésben, hogy a lakosok beazonosíthatók lehessenek, akkor rá lehet venni őket a megfelelő gyűjtésre. A beazonosítás ugyanis lehetővé teszi, hogy jutalmazzák a megfelelően gyűjtőket, és büntessék azokat, akik nem tartják be a szelektív hulladékgyűjtés szabályait.

„Nem ott intézkednek, ahol kellene” – fogalmazott szkeptikusan az elképzelés kapcsán Pálhegyi Zoltán, a RER Vest köztisztasági vállalat igazgatója, szerinte ugyanis ha a váradi lakosság nem tud vagy nem akar szelektíven gyűjteni, akkor nyilván a digitalizált konténerek sem fognak csodát tenni. „Én nem látok ebben a megoldásban áttörést” – jelentette ki, majd saját tapasztalatait összegezve így folytatta: „Nagyváradon kártyás beléptető rendszer van, Gyulafehérváron is vannak szekrények, és ott szintén kártyás beléptető rendszer van. Temesváron nincs gyűjtősziget, hanem mindegyik lépcsőháznál ott vannak a kukák, amelyeket az illető lépcsőház lakói használnak. Véleményem szerint ez utóbbi megoldás működik a legjobban. Mindenkinek be kell rakni a kukáját az orra alá, és akkor mindjárt jobban odafigyelne. Illetve jó lenne, ha minél kisebbek lennének azok a közösségek, amelyek ugyanazokat az edényeket használják, mert a kisebb közösségek jobban szerveződnek, és akkor az önkontroll is jobban működne, mint így, hogy több száz ember jut egy gyűjtőpontra.”

Országos program

Pálhegyi Zoltán elmagyarázta, hogy az intelligens hulladékgyűjtő szigetek kialakítása egy országos program a megyeszékhelyek számára, amelyek három típusú sziget közül választhatnak. Szerencsére a váradi önkormányzat az első, szekrény típusú szigetek mellett döntött – tette hozzá Pálhegyi Zoltán –, és ezáltal a köztisztasági vállalat nem kell kicserélje, átalakítsa a hulladékelszállító gépparkját. Egy-egy ilyen szekrény típusú sziget az 1,1 köbméteres kukákkal mintegy 400–500 embert tud kiszolgálni a RER Vest jelenlegi gyűjtési frekvenciáját alapul véve, de nyilván ezt a számot lehet növelni is, ha több ilyen szigetet helyeznek ki egymás mellé. Jelezte, hogy a biohulladéknak túl nagy lesz az 1,1 köbméteres kuka, mert olyan nehéz lesz az edény, amikor megtelik, hogy nem lehet majd kezelni, és károsodik is, kitörik a kereke, stb. Mint elmondta: „A gyűjtőpontokhoz minél kevesebb ember van irányítva, illetve minél közelebb van a gyűjtőpont a lakásokhoz, ez annál jobb a külön gyűjtés szempontjából. És ennek a fordítottja is igaz: minél távolabb van a lakásoktól a gyűjtőpont, és minél több ember van hozzárendelve, az annál rosszabb a frakciók tisztasága szempontjából”.

Hogy állunk?

Az igazgatótól megtudtuk, hogy jelenleg Nagyváradon a begyűjtött hulladék 52 százaléka tárolást igénylő kommunális hulladék. További 32–33 százalékot tesz ki az a mennyiség, amit a RER Vest újrahasznosítható hulladékként gyűjt be, csakhogy ennek pontosan a felét az Eco Bihor hulladékgazdálkodási cég a szeméttelepre irányítja át a kommunális hulladékok közé, mert annyira szennyezett. A maradék 17 százalék a biohulladék. Pálhegyi Zoltán elmondta, hogy az uniós elvárás 2022-re az, hogy a teljes hulladékmennyiség 23 százaléka válogatásra kerülő újrahasznosítható anyag kell legyen, a többi lehetne kommunális szemét, míg a lebomló hulladékra nincs semmilyen előírás. Hozzátette, hogy ha az újrahasznosítható hulladék nem lenne ennyire szennyezve – aminek a fő oka a nem megfelelő gyűjtés –, akkor Nagyváradon könnyen teljesíteni lehetne az uniós elvárást, „de ezen a problémán az intelligens hulladékgyűjtő szigetek nem fognak változtatni” – vonta le a következtetést a szakember.