Pap István 

Az 1988-ban Budapesten megalakult Erdélyi Szövetség gondozásában jelent meg nemrég A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című, eredetileg francia nyelven kiadott kötet. A magyar nyelvű kiadás nagyváradi bemutatóját szerdán délután tartották meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Egyesület szervezésében illusztris vendégek közreműködésével a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A szép számban egybegyűlt érdeklődők előtt elsőként Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szólalt fel. Kifejtette, hogy az Erdélyi Szövetség szerteágazó tevékenységével szolgálni akarja az erdélyi magyarság megmaradását, az önrendelkezést, ennek a törekvésnek egyik bizonyítéka a most bemutatott kiadvány is. Méltatta a szövetség elnökének, egyben a bemutatott kötet főszerkesztőjének és lektorának, Bácsfainé Dr. Hévízi Józsának a munkásságát, aki „tudományos szakmai muníciót szolgáltat autonómia harcunkhoz, és meggyőződése, hogy sem a kisebbségben élő népcsoportok vagy nemzettöredékek identitásának megőrzése, továbbá az asszimiláció, az uralkodó nemzetbe való teljes beolvadás elkerülése nem lehetséges gazdasági, kulturális és adminisztratív önigazgatás területi autonómia nélkül”. 

Tőkés László a továbbiakban elmondta, hogy a magyarság számára a dél-tiroli autonómia a legismertebb példa az önrendelkezésre, de „ennek a könyvnek a kiadása által egy másik modell értékű eset is látkörünkbe kerül, és újabb jelentős hivatkozási alap tárgyát képezi a svájci modell, azzal a nagy különbséggel, hogy miközben a dél-tiroli autonómia osztrák védhatalmi státusszal többnyire felülről építkezve valósult meg, addig a svájci népszövetségben alulról építkező módon sikerült megegyezni a svájci főhatósággal. Ebből a szempontból számunkra is nagyon tanulságos, hogyan lehet közakarattal megvalósítani autonómia elképzeléseinket” – fogalmazott, majd felhívta a figyelmet ara, hogy „a gond csak az, hogy román oldalon nem mutatkozik semmilyen hajlandóság erre a párbeszédre nézve és a mögöttünk hagyott száz év nem az autonómiáért folytatott küzdelem, hanem az autonómia román részről való kijátszásának, elodázásának a története, mert számukra vörös posztónak számít az önrendelkezés”. 

Az alap már megvan

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős magyar miniszterelnöki megbízott kifejtette, hogy egy újabb dokumentum járul hozzá ahhoz, hogy bővüljön tudásunk arról, hogyan lehet egy közösség számára önrendelkezést elérni, mégpedig olyat, ami nem ördögtől való, mert Európában létezik. Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta nem valósultak meg a kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések. Ennek az egyik oka az, hogy a Magyarországgal szomszédos államok többségi társadalma inkább nézi nemzetbiztonsági kockázatnak mint társnemzeti közösségnek a magyarságot. A továbbiakban rámutatott: „Amikor mi autonómiáról beszélünk, akkor nem elszakadásról beszélünk, hanem arról, hogy a decentralizáció elve szerint egy közösség saját maga dönthessen saját sorsáról”. Annyi fejlemény azért mégiscsak van, hogy az erdélyi magyar közösség már kidolgozta az autonómiastatútumát, „amivel már le lehet ülni tárgyalni a román többséggel” jegyezte meg Szili Katalin, hozzátéve, hogy a most bemutatott kötet pedig iránytű és tükör, ami megmutatja, hogyan lehet az autonómiához eljutni. 

Felszólalt a kötetbemutatón Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos, majd Bácsfainé dr. Hévízi Józsa történész, az Erdélyi Szövetség elnöke ismertette részletekbe menően a kötetet, illetve tartott vetített képes előadást a témáról. Megtudhattuk, hogy A Jura-hegység vidékén élő francianyelvű népesség egy része az 1815. évi bécsi kongresszus határozata alapján Svájchoz, a németnyelvű Bern kanton közigazgatási kötelékébe került. Az 1960-as 70-es évek erőszakos összetűzései (robbantások, tüntetések, megfélemlítések stb.) után a 90-es években háromoldalú tárgyalások kezdődtek meg a berni Szövetségi kormány, Bern Kanton és a közben autonómiát elnyerő Jura kanton között. A Berni Kantonban rekedt francia népesség önigazgatását illetően a szembenálló felek folyamatosan tárgyaltak két évtizeden át a Juraközi Egyeztető Gyűlés keretében. Napjainkra létrejöhetett a francia nyelvű lakosság számára az önálló Jura Kanton, az autonóm státusszal rendelkező Berni Jura; Biel/Bienne város kétnyelvű közigazgatási körzete. Más községek utólagos népszavazásokon dönthettek a hovatartozásukról. A helyszínen mind a kötet, mind az Erdélyi Szövetség egyéb kiadványai kedvezményesen megvásárolhatók voltak.