P. Nagy Noémi 

Egyetlen fán több évszak nyoma is jelen van, hiszen a tavaszra, kora nyárra jellemző virágok mellett megtalálhatók a termések is, továbbá a zöld levelek mellett a késő őszt idéző elszíneződött, száraz, lehulló levelek. Az átlagosnál melegebb időjárás okozhat ehhez hasonló jelenségeket, viszont ebben az esetben arról van szó, hogy ezeket a fákat, és a városban levő fehérvirágú vadgesztenyefa többségét is kártevő támadta meg, mégpedig a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella). Ez a városi vadgesztenye-fasorok és a parkokban ültetett fák veszélyes kártevője, ami ellen meglehetősen nehéz vegyszerekkel védekezni. A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal hosszú évek óta minden évben növényvédő szerekkel kezeli a fákat és a cserjéket, kiemelt figyelmet fordítva a platán- és a gesztenyefákra. Mégis évről évre egyre több gesztenyefán figyelhető meg a kártétel, amit egy laikus is könnyen felismerhet a leveleken kirajzolódó fehéres aknajáratokról. Az aknázómoly hernyója a vadgesztenye leveleiben fejlődik, a levéllemez két felszíni bőrszövete között vájja ki a járatait. A megtámadott fák nyár közepére gyakorlatilag teljesen elveszíthetik a lombjukat, és utóbb újra kihajtanak, emiatt borulnak másodszor is virágba. Ez a másodvirágzás, valamint a kétszeres levélnevelés nagymértékben igénybe veszi a fákat, ami miatt még jobban ki vannak téve egyéb kártevőknek és fertőzéseknek. A lehullott levelekben bábállapotban telel át az aknázómoly, és következő tavasszal újra megtámadják a fákat. A permetezésnél sokkal eredményesebb védekezést az őszi levelek összegyűjtése és elégetése jelenthet.