Kéry Hajnal: Az idei eredményeket az új felvételi rendszer is befolyásolta
Kéry Hajnal: Az idei eredményeket az új felvételi rendszer is befolyásolta

Fotó: Alexandru Nițescu

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Elmaradtak a tavalyitól az idei képességvizsga Bihar megyei eredményei, ám Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes szerint ennek fontos szerkezeti okai vannak. Románból ugyanakkor érezhetően jobban teljesítettek a magyar tagozatos diákok.

Bihar megyében 42 tanintézményben zajlik magyar nyelvű oktatás, és összesen 991 diák volt jogosult részt venni az országos felmérőn. Közöttük 79 olyan diák volt, aki beiratkozott, de végül nem vett részt a megmérettetésen. A 42 magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal rendelkező iskola közül 24-ben haladta meg az ötöst a nyolcadikosok átlaga. A legjobb eredményt a nagyváradi Ady Endre Líceum érte el 8,07-es összátlaggal. Második lett a Szacsvay Imre Általános Iskola 7,50-es átlaggal, harmadik az élesdi Constantin Șerban Elméleti Líceum 7,39- es átlaggal. Hetes feletti átlagot még a nagyváradi 16. Számú Általános Iskola tanulói értek el (7,31). A rangsor végén a monospetri 1. Számú Általános Iskola áll 2,34-es átlaggal, majd következik a bihari Gáspár András Általános Iskola 2,58-as átlaggal – itt a részt vevő 11 diák egyetlen tantárgyból sem tudott átmenő jegyet szerezni. Az albisi Irinyi József Általános Iskola szintén 3-as alatti átlaggal (2,68) végzett.

Megváltozott a szabályozás

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az idei eredmények romlását nem lehet egyszerűen az előző évekkel összevetni, mert a szabályozás alapvetően megváltozott.

Idézet
Az idei évtől kezdve már nem létezik a korábbi értelemben vett szakiskolai beiratkozás. Minden tanulónak részt kell vennie a számítógépes elosztásban, ezért minden nyolcadikosnak szerepelnie kellett a képességvizsgán

– magyarázta. Korábban azok a diákok, akik szakiskolába készültek, gyakran be sem iratkoztak a vizsgára, ezért jellemzően nem jelentek meg a statisztikákban sem. Idén azonban már ők is vizsgáztak, ami természetesen lefelé módosította az átlagokat.

„Látszik, hogy több a résztvevőnk, és ezáltal kisebbek az eredmények”

– fogalmazott a főtanfelügyelő-helyettes.

Kéry Hajnal szerint ugyanakkor biztató fejlemény, hogy a magyar tagozatos diákok román nyelvi eredményei javuló tendenciát mutatnak az új, a kisebbségi tanulók számára kidolgozott tanterv bevezetése óta. Mint fogalmazott, azt nem lehet ugyan mondani, hogy hirtelen óriási ugrás történt, de „érezhetően jobbak az eredményeink, mint az előző években voltak”.

Idézet
Kevesebb mint egy ponttal, de emelkedett a románnyelv-vizsgán elért eredmények átlaga

– tette hozzá. Hogy a magyar anyanyelvű diákok egyébként felveszik a versenyt a román anyanyelvűekkel, az abban is megmutatkozik, hogy az anyanyelv-vizsgán a magyar diákok, ebben az évben legalábbis, jobban teljesítettek a románoknál.

Félrevezetők lehetnek a rangsorok

Az iskolák közötti különbségek kapcsán Kéry Hajnal felhívta a figyelmet arra, hogy a puszta rangsorok sokszor félrevezetők.

Idézet
Nem hasonlíthatok össze egy székelyhídi iskolát a nagyváradi Szacsvayval. Az iskolák eredménye nagyban függ attól, hogy milyen társadalmi környezetben működnek, milyen családokból érkeznek a diákok

– fogalmazott. A városi iskolák általában jobb eredményeket érnek el, míg a hátrányos helyzetű településeken működő intézményeknek jóval nehezebb dolguk van.

Idézet
Mondhatni, hogy azok az iskolák teljesítenek jobban, melyek városi környezetben vannak, és kevesebb hátrányos helyzetű diák jár oda. Ezek azok, amelyek jobb eredményeket érnek el, és sajnos azok az iskolák teljesítenek gyengébben, ahol hátrányos helyzetű diákjaink vannak

– tette hozzá. Az iskolák közötti különbségek csökkentésére ugyanakkor több program is indult. A PNRR keretében Bihar megyében 66 olyan iskola részesült támogatásban, amelyekben hátrányos helyzetű diákok tanulnak. Ezekben az intézményekben fejlesztették az infrastruktúrát, új oktatási eszközöket szereztek be, illetve több helyen a melegétkeztetési program is hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek több időt töltsenek az iskolában.

„Kimondott, minden iskolára alkalmazható stratégia nincs, de minden intézmény igyekszik a rendelkezésére álló lehetőségeket a lehető legjobban kihasználni”

– összegezte a főtanfelügyelő-helyettes.

Helyi és országos eredmények
Országos szinten az idei képességvizsgán a részt vevő 143.251 tanuló közül 113.316-an, vagyis 79,1 százalék ért el legalább 5-ös átlagot, szemben a tavalyi 83,2 százalékkal. Bihar megyében az átmenési arány 74,4 százalék volt, amivel a megye az országos középmezőny alsó felében végzett. Román nyelv és irodalomból Biharban a dolgozatok 73,7 százaléka érte el az ötös osztályzatot, kilenc tanuló kapott 10-est. Matematikából a vizsgázók 74,3 százaléka szerzett legalább ötöst, négy Bihar megyei tanuló ért el maximális pontszámot. Az anyanyelvi vizsgára Bihar megyében 909 magyar vagy német tagozatos diák iratkozott be, közülük 850-en jelentek meg, ami 93,5 százalékos részvételi arányt jelent. A dolgozatok 81,4 százaléka kapott legalább 5-ös jegyet, négyen pedig a maximális 10-es osztályzatot érték el.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben