Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Szabó Ödön történész, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke üdvözölte, köszönetet mondva Oborni Teréz és Zsoldos Attila történészeknek, amiért évenkénti váltásban összeállítják a sorozat programját, gondoskodva a meghívottakról.

Az idei alkalom, illetve tanulmánykötet a Váradon eltemetett Zsigmond király és császár halálától (1437) a magyar középkor végét hagyományosan kijelölő 1526. évig terjedő közel száz esztendő, a Hunyadiak és a Jagellók korszakának világába kalauzolt. Hangsúlyosan szót kapott az egyháztörténet, hű tükreként annak, hogy Várad a magyarországi egyház egyik virágzó központja volt a tárgyalt periódusban éppúgy, mint a középkor korábbi időszakaiban.

,,Magától érthetődik, hogy a kötet számos tanulmányában feltűnik a 15. század kiemelkedő váradi főpapja, akit az olvasó Vitéz János néven ismert eddig, szerzőink azonban Zrednai Jánosként emlegetik. A mai magyar irodalomtörténet és történettudomány ugyanis, szakítva a hagyományos névalak használatával, az utóbbi változatot részesíti előnyben. A Vitéz név a jeles humanista, Galeotto Marzio egy félreérthető megjegyzéséből eredhet, mely nyomán a másik humanista történetíró, Antonio Bonfini már Vitéz János néven emlegette az esztergomi érsekké előlépett egykori váradi püspököt. Az újkor öröklött vezetéknév iránti igénye teremtette meg a jól ismert, de helytelen Vitéz János névalakot. Maga a váradi, majd esztergomi főpap soha nem nevezte magát Vitéz Jánosnak. A Körös megyei Zredna a szülőhelye lehetett, s a Zrednai János nevet használva iratkozott be a bécsi egyetemre (1434), miként esztergomi sírkövén is Zrednainak nevezték (1472)”, nyilatkozta portálunknak Zsoldos Attila.

A könyvben Pálosfalvi Tamás, Kristóf Ilona, Fedeles Tamás, C. Tóth Norbert, Horváth Richárd, Mikó Gábor, Bárány Attila dolgozatai kaptak helyet, a többségük jelen volt és prezentációt tartott.