Hegedűs Krisztina
Könyvolvasási és -vásárlási szokásaink megváltoztak az elmúlt időben. A számítógépes technika rohamos fejlődésének köszönhetően ezen szokásaink kiegészültek a digitális tartalomfogyasztással, amely háttérbe szorította a nyomtatott könyvek vásárlását és azok olvasását, hiszen viszonylag könnyebben elérhetővé váltak akár online letölthető formátumban is a tartalmak.
Olvasási szokások
Az online kérdőívünket kitöltők közül kevesebb számban jelennek meg azok, akik rendelkeznek valamilyen könyvtári tagsággal (31,3%), és azoknak aránya, akik kihasználják a könyvtár adta lehetőségeket és szolgáltatásokat, csupán 35,1%. A válaszadók 75 százaléka olvas naponta könyveket és internetes portálokat, míg 18,8 százalékuk inkább csak hetente. „Szívesen olvasnék több könyvet, ha lenne rá elég időm (a munkám elszívja az energiám, a sok telefon- és számítógép-használat rontja a látásom, ezért igyekszem sokat pihentetni a szemem, amikor tehetem). Szeretek olvasni, és hiányolom a mai világban az olvasást, hiszen alapja a személyiségfejlődésnek. Fiatalabb koromban sokkal többet olvastam, és érdekelt, nem kényszerből tettem. Az olvasást meg kell szerettetni a gyerekekkel! Fontos volna minden nevelésben, akár a közös olvasás is” – írta egy válaszadó.
A naponta olvasók körében 20,8% kevesebb mint egy órát tölt el könyvek, és 41,7% kevesebb mint egy órát tölt el naponta internetes portálok olvasásával. Átlagban az egy évben elolvasott könyvek száma szerint többen vannak azok, akik az egy és öt könyv közötti válaszlehetőséget jelölték be (41,7%), valamint kevesebben azok, akik a több mint 20 könyv válaszlehetőséget jelölték meg (16,7%). A kérdőívet kitöltők között nagyobb arányban vannak azok, akik egyszerre csak egy könyvet (60,4%) olvasnak, azokhoz képest, akik egyszerre több könyvet is olvasnak (14,6%), 25 százalékuk szerint ez változó. A leggyakrabban olvasott műfajok (több válaszlehetőséget adtunk meg) közé sorolható a szépirodalom (68,8%), szórakoztató irodalom (56,3), folyóiratok, magazinok (45,8%), életmód, egészség (35,4%), történelem (41,7%), életrajzok (25%) és gasztronómia (25%). A könyvolvasók leginkább otthon szeretnek olvasni (100%), ugyanakkor szívesen teszik ezt utazás közben (54,2%), valamint munkahelyen (10%) és könyvtárban is (2%). Egy megkérdezett szerint „az olvasási kedv növelése érdekében nem egy szinte semmit sem érő csökkentést kellene bevezetni, hanem az oktatást kellene megreformálni, de az persze az államnak nem érdeke, hogy ne hülyékkel legyen tele az ország”.
Könyvvásárlási szokások
A vásárlási szokásokat tekintve a megkérdezettek 89,6 százaléka szokott könyveket és tankönyveket vásárolni, 54,2 százaléka szokott napilapokat és folyóiratokat vásárolni, és ezeket leginkább könyvesboltokban (70,8%), online könyváruházakban (58,3%), antikváriumokban (18%) és bevásárlóközpontokban (18%) szerzik be (több válaszlehetőséget adtunk meg). A hagyományos nyomtatott könyveket még mindig szívesebben vásárolják (100%), mint az elektronikusakat.
A napilapokat beszerzők körében 18,7% évente párszor vásárol, ám 47,9% egyáltalán nem vesz napilapokat. Folyóiratokat a válaszadók 25 százaléka vásárol havonta, míg 47,9 százalékuk egyáltalán nem. Az elmúlt egy évben a válaszadók 16,7 százalékának becslése szerint 50 és 100 lej közötti összeget szánt a könyvek és folyóiratok vásárlására, 29,2% szerint 150 és 200 lej közötti értékben vásárolt az elmúlt egy évben, 29,2 százalékuk 200 és 400 lej között költött könyvekre, 16,7 százalékuk 400 és 700 lej között és 6,3% több mint 700 lejt. A megkérdezettek közül 10% véli úgy, hogy a könyvek ára nagyon magas, 3% úgy, hogy a napilapok ára túl drága és 6% úgy, hogy a folyóiratok kerülnek túl sokba.
Az online kérdőív további részében megkértük a kitöltőket, hogy saját meglátásuk szerint értékeljék az általunk meghatározott kijelentéseket igaz vagy hamis válaszlehetőséggel. Közülük 66% vélte úgy, hogy igaz rájuk az az állítás, miszerint több könyvet vásárolnának, amennyiben azok ára olcsóbb lenne, szintén 66 százalék vélte úgy, hogy több könyvet vásárolna, ha nagyobb lenne a fizetésük. A kitöltők túlnyomó része megtartja az általa elolvasott könyveket, 77% pedig igaznak vélte azt az állítást, miszerint a családjában van legalább egy olyan személy, aki előfizetője egy folyóiratnak. A kérdőívet kitöltők közül a felének van legalább egy személy a családjában, aki előfizetője egy napilapnak, 26 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az aktuális leárazások befolyásolják a könyvvásárlási szokásait. „Bármilyen könyvet meg lehet venni jutányos áron, csak ki kell várni és megkeresni a megfelelő honlapot és leárazást. Idő és türelem, de 50–80 százalékért megéri. Miért fizetnék 100 százalékot?” – olvasható az egyéb megjegyzések között. A koronavírus-járvány ideje alatt sokat lehetett hallani arról, hogy sokaknak megnőtt a szabadideje, az interneten számos videó is elterjedt arról, hogy ezt a szabadidőt mivel is lehet kitölteni, hogy hasznos legyen. Láthattunk olyanokat, akik házfelújításba, új hobbiba kezdtek, megtanultak gitározni, belevágtak a kertészkedésbe és még sorolhatnánk, ám sokan mégis az olvasást részesítették előnyben, és próbálták népszerűsíteni is azt. A kérdőívet kitöltők közül mégis csupán 39,5% ért egyet azzal, hogy a járvány okozta korlátozások miatt több szabadideje lett olvasni. Annak ellenére, hogy olyan válasz is érkezett, miszerint a „könyvek korszaka lejárt, ha tetszik, ha nem”, jó hír, hogy mégis 79,9% egyetért azzal, hogy családtagjait is biztatja az olvasás fontosságára.
