A beérkezett petíciók alapján nemcsak késedelmekről számoltak be a nyugdíjasok, hanem arról is, hogy egyes esetekben nem születtek meg az újraszámításról szóló döntések, a megállapított jogok nem érvényesültek, a benyújtott igazolásokat nem vették figyelembe, illetve a szolgálati időket hibásan számították ki. Több panasz érkezett olyan ügyekről is, ahol bírósági ítéletek alapján kellett volna újraszámítani a nyugdíjat, vagy ahol többszöri korrekció után sem vált egyértelművé a jogos összeg. A legtöbb kifogás a területi nyugdíjpénztárak működését érintette, de a belügyi és a védelmi tárcához tartozó ágazati nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban is jeleztek problémákat.
Ezek során adatokat kért valamennyi megyei nyugdíjpénztártól, a bukaresti szervektől és az ágazati pénztáraktól, valamint egyeztetéseket tartott az Országos Nyugdíjpénztárral. Az ombudsmani hivatal szerint a nehézségek egy része az új jogszabály alkalmazásából és az informatikai rendszerek hiányosságaiból adódott, mivel a nyugdíjjogosultságok megállapításához szükséges programok nem minden esetben működtek teljes körűen. Külön jelentés foglalkozott azokkal az ügyekkel is, ahol a külföldön szerzett szolgálati idő elismerése lassította a nyugdíjmegállapítást, különösen az európai vagy nemzetközi nyugdíjakkal kapcsolatos eljárásokban.
Bár formális jogi ajánlásokat nem fogalmaztak meg, a Nép Ügyvédje több alkalommal kérte az illetékes hatóságokat a vitás ügyek mielőbbi tisztázására, a jogalkalmazásból eredő hibák gyors kijavítására, valamint arra, hogy az újraszámításról szóló döntések ne maradjanak határidő nélkül. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a huzamosabb késések és a bizonytalan eljárások sértik a nyugdíjhoz való alapvető jogot, és különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozzák az időseket.
Leterhelt pénztárak
A Munkaügyi Minisztérium szerint a késések hátterében a rendkívüli munkateher áll. A tárca adatai alapján 2025-ben több mint 5,17 millió kérelmet kezeltek az állami nyugdíjrendszerben, összesen hetvenféle szociális juttatásra, 134 jogszabály alapján. A 2024-es év különösen megterhelő volt, mivel ekkor zajlott az átállás a korábbi nyugdíjtörvényről az új szabályozásra, ami egyszerre jelentett új igényléseket, hivatalból elvégzett újraszámításokat és az informatikai rendszerek átalakítását. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a területi nyugdíjpénztárak dolgozóinak száma nem nőtt arányosan a feladatokkal, miközben az ügyek egyre összetettebbé váltak, különösen ott, ahol bírósági ítéletek végrehajtása vagy többszöri korrekció volt szükséges.
A 2026. január 30-ig összesített adatok szerint az általános újraszámítás, valamint a volt mezőgazdasági dolgozók nyugdíjának felülvizsgálata lezárult. Az úgynevezett „kis újraszámítás” keretében, amely a korábban nem beszámított jövedelmek és pótlékok figyelembevételét célozza,
A jogszabály értelmében az ebből eredő jogosultságokat 2024 szeptemberétől visszamenőleg folyósítják. A 2024. szeptember 1-je után benyújtott kérelmek esetében, amelyek új szolgálati idők vagy pótlékok beszámítására irányulnak, eddig mintegy 65 ezer ügyet zártak le, az új összeg pedig a kérelem benyújtását követő hónap első napjától jár.
Az intézmény arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a jogszabályi környezet összetettsége, ami lassítja az ügyintézést. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az újraszámításokból eredő nyugdíjkülönbözeteket minden esetben visszamenőleg kifizetik, így az érintettek pénzügyi hátrányt – elvileg – nem szenvednek el. A kérelmek feldolgozása azonban továbbra is folyamatos, ezért a hatóságok egyelőre nem jelöltek meg végső határidőt a teljes folyamat lezárására – tudta meg a Digi24.







