A nagyváradi önkormányzat lezárta a 2025-ös részvételi költségvetési program keretében benyújtott projektek szavazási folyamatát. A részvételi költségvetés egy olyan mechanizmus, amely lehetőséget kínál a váradiaknak, hogy közvetlenül döntsenek a helyi költségvetésből finanszírozott beruházásokról. A szavazás online és nyomtatott szavazólapokon is zajlott. Idén először a személyes szavazás nem a városrészekben történt, hanem kizárólag a váradi városházán. Idén összesen 2991 szavazat érkezett be, ebből 2248 online és 743 személyesen.
Fotó: PMO - Nagyváradi Polgármesteri Hivatal
A beérkezett szavazatok és a rendelkezésre álló költségvetési keret alapján a következő projektek kaptak finanszírozást:
- a kőkereszt újjáépítése az Olaszi park bejáratánál (322 szavazat, támogatás: 100.000 lej);
- az Oncsa-telepi pálos kolostor helyének megjelölése (308 szavazat, 100.000 lej);
- fitneszpark a Balogh István utcán (290 szavazat, 100.000 lej);
- fokozott láthatóság a közlekedési lámpáknál – Kossuth (Independenței) utca, Szent László tér, Nagyvásártér (December 1. park), nagypiac (195 szavazat, 100.000 lej);
- pingpongasztalok a Luceafărul lakónegyedben (192 szavazat, 100.000 lej);
- a Pece patak hozzáférhetőségének és funkcionalitásának javítása (144 szavazat, 64.000 lej);
- falfestmény a Sebes-Körös partján (126 szavazat, 87.500 lej);
- szabadidőpark felújítása és bővítése az ANL-tömbházaknál, Aradi út (125 szavazat, 95.000 lej);
- „A természet repülése” – az Aradi úti közúti felüljáró pilléreinek kifestése (121 szavazat, 95.000 lej);
- a gyalogos biztonság növelése intelligens eszközökkel (117 szavazat, 100.000 lej);
- iskolai biztonsági zóna a D. Cantemir Általános Iskolánál (102 szavazat, 99.800 lej);
- a tömegközlekedési tájékoztató táblák digitalizálása (95 szavazat, 100.000 lej);
- „Virágzó Nagyvárad” – az Aradi úti közúti felüljáró pilléreinek kifestése (94 szavazat, 100.000 lej);
- nyilvános horgászhelyek kialakítása a Sebes-Körösön (86 szavazat, 100.000 lej);
- visszaszámlálók felszerelése forgalmas közlekedési lámpáknál (59 szavazat, 100.000 lej).
2025 folyamán megkezdik a finanszírozott projektek megvalósítását, írja közleményében a polgármesteri hivatal.
Fotó: PMO - Nagyváradi Polgármesteri Hivatal
Kőkereszt és emlékhely
A legtöbb szavazatot tehát az Olaszi temető bejáratánál felállítandó kőkereszt projektje kapta. Az active.oradea honlapon olvasható a projekt leírása, mely emlékeztet arra, hogy az Olaszi temetőt királyi rendelet alapján alapították 1779-ben, és a kommunista hatóságok 1972-ben rendelték el a bezárását.
A főbejáratnál, az Olimpiadei utca felől, a 19. század elején egy kőkeresztet emeltek, amelyet fémből készült korpusszal és kovácsoltvas kerítéssel láttak el. Ezt a kis művészi értékű alkotást az 1950-es években a kommunista hatóságok megrongálták: a felső részt, vagyis a korpusszal ellátott keresztet eltávolították, és csak a faragott kőtalapzat maradt meg. 1990 után a keresztet újjáépítették, azonban az Olaszi park kialakításakor minden elemét elbontották. A rendszerváltás után is folytatódott a temető pusztulása. 2009-ben született döntés a temető felszámolásáról és egy közpark kialakításáról. Bár a temető fennállása alatt több mint tízezer temetés zajlott itt, a felszámolás során mindössze 200 személy földi maradványait hantolták ki, így a mai park valójában több ezer egykori nagyváradi végső nyughelye maradt.
A részvételi költségvetéshez benyújtott javaslat szerint fényképek alapján eredeti formában újjáépítik a kőkeresztet a kőtalapzattal és kovácsoltvas kerítéssel együtt; a kereszt hátsó oldalán egy emlékfalat alakítanak ki, amelyre egy fémtábla kerülne, amelyre gravírozott betűkkel felírnák a hely történetét, valamint az Olaszi temetőben nyugvó, az archívumokban fennmaradt mintegy kétezer személy nevét, akik ma is ott alusszák örök álmukat.
Egy hasonló, múltidéző, múltmegőrző projekt az Oncsa-telepi pálos kolostor helyének megjelölése, mely a második legtöbb voksot kapta a részvételi költségvetés szavazási időszakában. Ennek a projektnek a leírása szerint a középkorban Váradon három kolostor is működött, ami az adott kor viszonyai között jelentős vallási központtá tette a várost.
Jelenleg a kolostor helye törvény által régészeti lelőhely, csakhogy az az övezet nagyon rossz állapotban van. A leírásban olvasható az is, hogy a pálos rend olyan szerzetesrendi közösség volt, amely visszavonult, erdős vagy hegyvidéki, nehezen megközelíthető helyeket részesített előnyben, hogy szigorú, szemlélődő életet élhessenek, távol a világ zajától. Számukra különösen fontos volt a vízforrás közelsége – elengedhetetlennek tartották, hogy patak, forrás vagy folyó legyen a közelben, mivel az ivóvíz- és mindennapi szükségleteiket így tudták biztosítani, de a víz jelenléte szimbolikus jelentőséggel is bírt. Ebben az esetben a kolostor közelében a Csurg-forrás biztosította ezt az életfontosságú vizet.
A leírás szerint ennek az emlékhelynek a megvalósítása több előnnyel is járna: megerősítené a közösség kapcsolatát a város történelmi múltjával; egy információs pont kialakítása után lehetővé válna a helyieknek, különösen a fiataloknak, hogy jobban megismerjék a múltat; az emlékhely része lehetne egy történelmi turisztikai útvonalnak, amely a középkor iránt érdeklődő látogatókat vonzaná, a helyiek számára pedig akár találkozóhellyé vagy kulturális események helyszínévé válhatna.
Dance
