Akik a váradi vár környékén járnak, immár hosszabb ideje láthatják azt, hogy munkálatok zajlanak az építmény délkeleti Királyfia-bástyájánál. Ezekről kérdeztük Emődi Tamás építészt, aki leszögezte, hogy az egész bástya megújul. A felújítás ugyanis a teljes építményt érinti: a külső kő- és téglaburkolat restaurálását, valamint a belső szerkezeti és építészeti elemek feltárását és helyreállítását.
A bástya övpárkányától lefelé kőburkolat, attól felfelé pedig téglafalazat található, melyet a tervezők
– fogalmazott Emődi.
A legnagyobb beavatkozás azonban a bástya belsejében történt: „A bástya teljes feltöltését kitermelték, régészeti felügyelet mellett” – mondta az építész. A kitermelés előtt szondázásos régészeti kutatás és feltárás zajlott, így derült fény a bástya 16. századi szerkezetére.
Régi struktúra
A belső részben „szegmensíves árkádokból álló szerkezet került napfényre, amelyek egy majd három méter széles gyilokjárót tartanak” – emelte ki a szakember. Erről a gyilokjáróról érték el a védők a kilövőnyílásokat, amelyekből hetet-nyolcat sikerült azonosítani.
Az is kiderült, hogy a bástya északkeleti fülét átépítették, és 7–8 méterrel meghosszabbították északi irányba a XVI. század utolsó negyedében, valószínűleg az 1598-as ostrom után. Az osztrák helyőrség időszakában csupán javításokat végeztek: „betömték a keletkezett repedéseket, de számottevő barokk kori hozzáépítés nem történt” – magyarázta az építész.
Fotó: Emődi Tamás
A feltárások során új, középkori falszakaszokat is azonosítottak. „Előkerültek a püspöki palotához tartozó 14–16. századi épületmaradványok, amelyek a püspökvár délkeleti sarkát képezték.”
Ezek között nemcsak alapozások, de helyenként 4–5 méter magas felmenő falak is megmaradtak, amelyek a püspöki lakosztályokhoz és a püspökvárhoz tartoztak, és még az 1550-es évek előtt épültek.
A régészeti leletek között kerámia- és kályhacsempe-töredékek, puska- és ágyúgolyók, valamint másodlagosan felhasznált középkori kőfaragványok kerültek elő, amelyek a lebontott székesegyház szentélyéhez és püspöki palotához köthetők. Mint arról már korábban beszámoltunk, két szobortöredéket is találtak: „Az egyik még kiszedésre vár, a másikat már kiváltottuk és megtisztítottuk, egyelőre az építőtelepen van” – mondta Emődi, hozzátéve, hogy a szobrokat múzeumi kiállítás keretén belül mutatnák be, a „kőfaragvány-anyag egy része viszont akár helyben, a bástyában is helyet kaphatna.”
Feltöltések és helyreállítás
A bástya többszöri feltöltésének célja a stabilitás és a védelem hatékonyabbá tétele volt, magyarázta Emődi: „A feltöltés komoly ellensúlyt és segítséget jelentett az ostromok idején, amikor a becsapódó lövedékek súlyosan pusztították a várfalakat. Másrészt gyakori volt, hogy a széles várfal tövébe aláástak és lőport helyeztek el, hogy berobbantsák az építményt, a földtöltés viszont valamennyire ellensúlyozta a robbanások hatását.” A keleti oldalon egy ilyen, az alapozásba mélyített aknalyukat is sikerült azonosítani, ez látható is marad.
Fotó: Emődi Tamás
A falak helyreállítása jelentős mértékben már elkészült. A következő feladat a bástyaudvar kialakítása, amit a talaj stabilizálása fog megelőzni, mivel „a középkori püspökvár vizesárkának egykori medre miatt a talaj erősen iszapos, süllyed”. Ezt követi az elektromos hálózat telepítése és a kockakő burkolat lefektetése, a gyilokjáró burkolása és korláttal való ellátása. „Jövő nyár elejére mindennek el kell készülnie. A hátralévő munkák novemberben is zajlanak még, majd a végső fázisokra jövő tavasszal kerül sor” – mondta Emődi, hozzátéve:
Funkció és jövőkép
A Királyfia-bástya felújítása nem csupán a restaurálás szempontjából fontos, hanem jelentősen bővíti a végvárról alkotott régészeti és történelmi ismereteinket.
„A célunk az, hogy a múlt értékeit úgy állítsuk helyre, hogy azok a jelenben is élő funkciót kapjanak” – fogalmazott Emődi. A bástya a felújítás után multifunkcionális kulturális térként fog működni. „A várudvarban olyan, a gyilokjáróról is körbejárható tér kerül kialakításra, ahol kiállításokat, koncerteket, bemutatókat lehet majd szervezni” – nyilatkozta a tervező. A projekt része lesz egy teljes infrastruktúrával ellátott, moduláris színpad, hang- és fénytechnikával.
Fotó: Emődi Tamás
– magyarázta Emődi. Új építészeti elemeket csekély mértékben építenek be: „fémszerkezetekből rekonstruáljuk a hiányzó árkádok födémeit és a gyilokjáróra vezető lépcsőt”. A gyilokjárót biztonsági korlát védi majd, hiszen „négyméteres szintkülönbség van az udvar és a gyilokjáró között”.
A múlt rétegeinek bemutatása
A helyreállítás nem pusztán építészeti rekonstrukciót jelent, hanem az egymásra tevődő történelmi korok, mozzanatok lenyomatainak feltárását is. A különböző építési fázisok nyomait tudatosan megőrzik és láthatóvá teszik.
A befalazott lőréseket például nem bontották ki:
– érvel a tervező, aki szerint a helyreállítás során így többrétegű történeti bemutatóhely jön létre, ahol a 14–17. századi építési fázisok egyaránt érzékelhetők lesznek. Emődi szerint a Királyfia-bástya rekonstrukciója jelentős örökségvédelmi projekt, amely új értelmet ad a vár egyik fontos elemének, az 1560-as évek végén megtervezett erődítés elsőként megépült bástyájának.
Ugyanakkor szerinte a bástya keleti falával szemben nemrég felépült tömbháznegyed kirívóan bántó módon rontja a látványt, a műemléki környezet szempontjából katasztrofális, és a vár turisztikai vonzerejét is csökkenti, nem csekély mértékben.
Fotó: Emődi Tamás
Dance
