A rendelet egyik legfontosabb újdonsága, hogy az elemi oktatásban a kötelező házi feladatokra fordított idő nem haladhatja meg a napi egy órát, míg a felsőbb oktatási szinteken legfeljebb két óra juthat erre. A rendeletet Daniel David oktatási miniszter írta alá december 5-én.
A minisztérium közleménye szerint a pedagógusok ezentúl differenciált feladatokat adnak: minden tanuló kap egy kötelező, közepes nehézségűt, emellett pedig választható kiegészítő feladatokat is, amelyek a felzárkóztatást vagy a teljesítménynövelést szolgálják.
Az óvodában és az előkészítő osztályban nincs házi feladat, az elemi oktatásban pedig a kötelező feladatokra fordított idő nem haladhatja meg a napi egy órát. A többi oktatási szinten a házi feladatok megoldásának időtartama legtöbb napi két óra lehet.
A rendeletben szerepel még az is, hogy a vakációk idejére nem fognak házi feladatot kapni az általános iskolások, és tilos az is, hogy a tanárok büntetésként használják a házi feladatot.
A miniszteri előírás hangsúlyozza, hogy kerülni kell a túlzott vagy egyhangú feladatmennyiséget, amely csökkenti a diákok motivációját, és akár fizikai vagy lelki kimerüléshez is vezethet. A tanév során rendszeresen gyűjtik majd a tanulók és szülők visszajelzéseit, amelyeket az iskola vezetősége elemez, és szükség esetén intézkedéseket hoz.
Különböző álláspontok
A témában közzétett cikkünk kommentszekciójában három jól elkülönülő álláspont figyelhető meg. Az első csoport értelmetlennek tartja az intézkedést, szerintük ugyanis rendkívül szubjektív, hogy egy gyermek mennyi idő alatt old meg egy feladatot. Többen rámutattak: míg egyik diák fél óra alatt végez, más akár három órát is rászánhat ugyanarra a munkára. Szerintük a lassabb tempó sokszor nem a tanár hibája:
A második véleménycsoport attól tart, hogy a kevesebb házi feladat miatt a gyerekek nem tudják majd megfelelően elmélyíteni az iskolában megszerzett tudást. Úgy vélik, a felszabaduló időt nem pihenésre fordítják majd, hanem a mobiltelefonra vagy számítógépes játékokra:
A harmadik csoport viszont üdvözölte a rendeletet. Szerintük nem normális, hogy a gyerekek az iskolában töltött 5–7 óra után még további 3–4 órát tanuljanak otthon. Úgy vélik, a kiegyensúlyozott gyermekkor része a játék és a pihenés, valamint, hogy a túlterhelés hosszú távon káros lehet. Többen azt is kiemelték, hogy a tananyagon is lenne mit csökkenteni, sőt, szívesen látnának több gyakorlati tudást nyújtó tantárgyat. „Helyes. Sőt a tanagyagból is kiszedhetnének pár vackot, és bevezethetnék a pénzügyi ismereteket is vagy egyéb hasznos tantárgyat”,
„Nagyon helyes! Ha a gyerek nincs túlterhelve, sokkal jobban odafigyel az órán és ráragad, ami fontos, vagy ami érdekli.”
Mit mondanak a szülők?
Az általunk megkérdezett szülők többsége inkább szkeptikusan fogadta a módosítást. Elmondásuk szerint a túlterheltség csökkentése jó szándék, azonban az, hogy egy gyerek mennyi idő alatt írja meg a házi feladatot, nagyban függ az egyéni tempójától és koncentrációs képességeitől. Egyikük arra hívta fel a figyelmet, hogy gyermeke az átlagnál lassabban dolgozik, mert könnyen elkalandozik – ez azonban nem a tanító hibája.
Többen úgy vélik, az időkorlátok betartása a felsőbb osztályokban szinte kivitelezhetetlen, hiszen több tanár is ad feladatot. Elhangzott az is, hogy előkészítő osztályban eddig sem volt hangsúly a házi feladaton, és a vakációban is csak ajánlott gyakorlatokat kaptak a gyerekek. Egy szülő szerint fontos, hogy legyen minimális gyakorlás a nyári szünetben, különösen az elemi osztályokban, mert több hét alatt sokat felejthetnek a tanulók.
A témával továbbra is foglalkozunk: következő cikkünkben a Bihar megyei pedagógusok szakmai véleményét ismerhetik meg.
Dance
