Elősegítheti, de a vesztét is okozhatja az autonómia törekvéseknek a mesterséges intelligencia
Elősegítheti, de a vesztét is okozhatja az autonómia törekvéseknek a mesterséges intelligencia

Fotó: Pap István

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A mesterséges intelligencia segítségül szolgálhat a székelyföldi autonómia megvalósításában, de ugyanígy e törekvések vesztét is okozhatja – többek között erről esett szó a Nagyváradon pénteken megrendezett autonómia-fórumon.

Autonómia és megmaradás címmel szervezett fórumot pénteken a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Ennek keretében két panelbeszélgetés zajlott le, az esemény végén pedig átadták az EMNT Kós-Károly díjait.

Az eseményt felvezető előadásában Tőkés László, az EMNT elnöke kifejtette, hogy az erdélyi magyar autonómiatörekvések ügyének jelenleg sem a belföldi, sem a nemzetközi viszonyok nem kedveznek.

Idézet
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács léte és tevékenysége már-már ellehetetlenült

– jelentette ki.

Tőkés László szerint a szervezet „válságba került”, és ugyanez mondható el az SZNT autonómiaképviseletéről is. „Nem vagyunk képesek kimozdulni a holtpontról” – állapította meg. Mindazonáltal nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét. Kijelentette: döntés született arról, hogy Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselők hatodszor is nyújtsák be a bukaresti parlamentben az autonómiastatútumot.

Idézet
Az RMDSZ nem veszi ki a részét belőle. Álláspontjuk szerint csak abban az esetben érdemes újból benyújtani, hogy ha román részről hajlandóság mutatkozik a statútum elfogadására

– vázolta a szövetség álláspontját. Hozzátette: ez a hozzáállás beláthatatlan időre tétlenségre kényszerítené az autonómiatanácsokat, az EMNT és az SZNT szerint ugyanis nem szabad feladni az autonómiatervezetek parlament előtti képviseletének lehetőségét.

Fotó: Pap István

Tőkés László az őshonos kisebbségek jogaira is kitért, hangsúlyozva, hogy ezek ügye jelenleg kedvezőtlen megítélésben részesül Európában. „Az Európai Bizottság érzéketlenül és mostoha módon kezeli a kisebbségi ügyeket, hogy a közösségi jogokról, autonómiáról ne is beszéljünk.”

Véleménye szerint az Európa Tanács kínál kibontakozási lehetőséget az őshonos kisebbségi jogvédelem számára, különösen a Gross-jelentés képezhetné az alapját a területi és kulturális autonómiák létrehozására.

Az első panelbeszélgetésből Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató beszédét emeljük ki, aki szerint a világrend átalakulása miatt felmerül a kérdés, hogy mi lesz a kisebbségi jogokkal. Kifejtette, hogy a nemzeti kisebbségek autonómia törekvései beszorultak a birodalmi és a nemzetállami logika közötti térbe, de egyik logika sem tudja maximálisan támogatni ezt a törekvést – érvelt a politológus. Ezen a panelbeszélgetésen felszólalt Zakariás Zoltán parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt politológus, az Európai Szabad Szövetség alelnöke.

Fotó: Pap István

A fórumon Mozgástér és lehetőségek címmel zajlott le a második panelbeszélgetés, amelyen Csomortányi István, az EMSZ alelnöke, és Bodó Barna, a Bánság Értéktár alapító elnöke mellett felszólalt Dávid László professzor emeritus, aki a mesterséges intelligencia szerepéről beszélt az autonómia törekvések elősegítésében.

Hangsúlyozta, hogy ha sokan érvelnek megfelelő érvekkel az autonómiáról az interneten, azokat a mesterséges intelligencia megtanulja és a továbbiakban azt az érvelésmódot fogja közvetíteni.

Viszont ez veszély is, ugyanis „ha egy társadalomban nagyon sokan a nekünk ellenkező mintát fogják állítani, akkor vesztett ügyünk van. Ezért is szükségesek azok a tanítói videók a digitális térben, hogy a mi igazunk megfelelő súllyal jusson el egy közösséghez” – fogalmazott.

A fórum végén átadták az EMNT Kós Károly-díjait. Az idén Csóti György politikus érdemelte ki az elismerést a Kárpát-medencei magyar közösségek védelmében betöltött szerepéért és a magyar önrendelkezés gondolatának a képviseletéért.

Fotó: Pap István

Elismerésben részesült Komlóssy József politikus a Kárpát-medencei magyarok ügyének képviseletéért, a székelyföldi és az erdélyi magyarok autonómia ügyének pártolásáért, az Európa Tanács csángókról szóló jelentésének megalkotásában nyújtott szerepéért.

Fotó: Pap István

A harmadik díjazott Katona Ádám volt, aki a rendszerváltás utáni székelyföldi politikai önszerveződésben betöltött kezdeményező szerepéért, a székelyföldi terület autonómia ügyét elsők között felvállaló Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform megalakításáért kapta meg az elismerést, ő azonban nem tudott jelen lenni a díjátadón.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben