Az új termelőegység a régi rendszer egyik kulcselemét váltja ki, és ezzel a beruházással teljesen megújult a nagyváradi hőenergia-előállító rendszere. A pénteki átadón – melyen jelen volt a beruházást finanszírozó Fejlesztési Minisztérium vezetője, Cseke Attila is – a projekt jelentőségéről beszélt Florin Birta polgármester, hangsúlyozva, hogy ez a beruházás egy átfogó, integrált rendszer részeként valósult meg.
Hozzátette, hogy ez ritkaságnak számít Romániában, ahol sok helyen a termelést központi szervek biztosítják. A most átadott beruházás értéke mintegy 47 millió euró, amelyből 40 millió eurót a minisztérium finanszírozott, míg 7 millió eurót az önkormányzat biztosított.
– emelte ki Birta.
Fotó: Pap István
Az új egység kogenerációs rendszerként működik, vagyis egyszerre termel villamos energiát és hőt. A fejlesztés részeként két darab, egyenként 25 MW teljesítményű melegvíz-kazánt telepítettek (összesen 50 MW), valamint négy gázmotoros egységet, amelyek egyenként 7,5 MW villamos és 6,5 MW hőenergiát állítanak elő. Ez összesen 30 MW villamos és mintegy 25 MW hőteljesítményt jelent. A rendszerhez két darab 20 MW-os transzformátor kapcsolódik az országos villamos hálózatra.
Ionel Stolnicu, a kivitelező Loial cég vezérigazgatója az eseményen részletezte a műszaki megoldásokat.
A teljes rendszer automatizált, mindössze két operátor felügyeli egy diszpécserközpontból az egész létesítményt, és akár telefonról is meg lehet nézni, ha valamilyen gond merül fel.
Fotó: Pap István
A fejlesztés révén a város teljes termelési kapacitása megújult, és a régi hőerőmű (CET) fokozatosan megszűnik.
Kérdésünkre válaszolva hozzátette, hogy a teljes bontás mintegy két-három évet vesz majd igénybe, azt követően pedig olyan beruházást szeretnének megvalósítani a felszabaduló telken, amellyel ki lehet majd aknázni az erőmű jelentős energiatermelő kapacitását.
A mostani beruházásra visszatérve a polgármester kiemelte, hogy a rendszer nemcsak hatékonyabb, hanem rugalmasabb is. A turbina például éjszaka termel villamos energiát, amikor a piaci árak kedvezőbbek.
– magyarázta a polgármester.
Az elöljáró felidézte, hogy az elmúlt években összesen mintegy 250 millió eurót fektettek a távfűtési rendszerbe, amely magában foglalja a termelést, a szállítást és az elosztást is.
Fotó: Pap István
A szállítási hálózat 90 százalékban, az elosztási hálózat jelenleg 28–30 százalékban újult meg, és további mintegy 100 millió euró értékű projekt van előkészítés alatt. Így a teljes beruházási érték meghaladja a 350 millió eurót.
A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a környezeti terhelés is. Míg 2008-ban a rendszer évente mintegy 1 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, ma ez az érték 220–225 ezer tonnára csökkent. A hálózati veszteségek szintén jelentősen mérséklődtek: 40 százalék fölötti szintről 22–23 százalékra estek vissza.
Cseke Attila fejlesztési miniszter kiemelte a beruházás gazdasági és stratégiai jelentőségét:
Hozzátette, hogy az új technológia kevesebb gázt használ, miközben nagyobb hatékonyságot biztosít. A miniszter kiemelte, hogy Nagyvárad az egyik legelőrehaladottabb város a távfűtési rendszerek modernizációja terén, hiszen 2020–2023 között 13 projektet finanszíroztak 60 millió lej értékben, és további 4 projekt van előkészítés alatt, 80 millió lej értékben. A miniszter hozzátette, hogy országos szinten jelenleg mintegy 1,6 milliárd lej értékben zajlanak hasonló beruházások.
Végezetül Florin Birta elmondta, hogy Nagyvárad a második helyen áll az országban a távfűtési rendszerhez csatlakozott felhasználók számát tekintve, és sikerült alacsonyan tartani az árakat is. A gigakalória előállítási költsége jelenleg 638 lej, ami a legalacsonyabb az országban, miközben a támogatás mértéke mindössze 20 százalék, szemben más városokkal, ahol legalább 40 százalékos a szubvenció.
Dance
