A Bolojan-kormány augusztus végi megszorító intézkedései – amelyek célja a költségvetési hiány csökkentése – gyors és jelentős hatással voltak az életszínvonalra. Az áfa 19-ről 21 százalékra emelkedett, a fűtőanyagokra, alkoholra és cukrozott termékekre kivetett jövedéki adók 10 százalékkal nőttek. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint októberre az éves infláció 9,8 százalékra ugrott, a dízel üzemanyag ára pedig átlépte a 8 lejes küszöböt, ami további áremelkedésekhez vezetett.
– mondta a Bihoreanulnak Sorina Bradea humánerőforrás-szakértő. Hozzátette: a verseny a megmaradó munkahelyekért egyre élesebb, ezért különösen felértékelődik az idegen nyelv ismerete és a mesterséges intelligencia használatában szerzett jártasság. Hasonlóképpen látja a helyzetet Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója, aki lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy Bihar megyében csökkent a szabad munkahelyek száma, ráadásul a minőségük is romlott.
– fogalmazott. Ezt a megállapítást igazolja az, hogy az AJOFM októberi állásbörzéjén „azt vettük észre, hogy sokkal több munkakereső volt, akik nyitottabbak voltak, nem annyira válogattak a munkahelyek közül”. Ennek oka az, hogy nem nagyon van miből válogatni. Mint azt az igazgató elárulta, az utóbbi időszakban kollektív és kisebb elbocsátások is történtek. Békési szerint a cégek ma kivárnak:
– fejtette ki az igazgató, majd így folyatta:
Az okok
A visszaesés oka nemcsak a médiából, a közbeszédből sugárzó pánikszerű hangulat, ami megijeszti a vállalkozókat, hanem a piaci körülmények is. Az amerikai piacra exportálók számára különösen gondot jelent, hogy számos áru vámkötelessé vált. A francia és német kereslet csökkenése szintén visszafogja a megrendeléseket. De „azok a munkáltatók is óvatosak, akiket közvetlenül nem érintenek a külföldi piacok. Rengeteg információ jut el hozzánk arról, hogy a munkáltatók nem tudják tartani az új adóarányokat. Az áfakulcs megnövekedése érinti őket a leginkább, de a vásárlóerő csökkenése is komoly problémát jelent a belföldi piacokon. Mindez visszatartja őket attól, hogy új beruházásokba fogjanak.”
2026: újabb nehéz év jön
Arra a kérdésre, meddig tart a visszaesés, Békési Csaba így válaszolt:
Kifejtette, hogy a vásárlóerő tovább csökken, a bérek stagnálnak, az infláció pedig felemészti a fizetések értékét. A közszféra bérbefagyasztása hatással lesz a privát szektorra is, a cégek ugyanis kihasználják a helyzetet: nem növelnek bért, és a terheket a dolgozókra hárítják át.
– jelezte Békési Csaba. Egyébként a kormány is visszaesésre számít: 2026-ra 100 ezerről 90 ezerre csökkentette az EU-n kívüli munkavállalók számára engedélyezett keretet. „Ez azt jelzi, hogy kevesebb szabad munkahely várható, és a kormány prioritizálni akarja a hazai munkaerőt” – magyarázta Békési. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen a Bihar megyei munkaerőpiaci helyzet a környező megyékkel összehasonlítva. Erre válaszolva Békési Csaba elmondta, hogy gondok mindenhol vannak: Kolozs megyében például az ottani húzóágazat, az IT-szektor szenved attól, hogy csökken a bérezési szint, Arad megyében pedig a legnagyobb autóipari cég 962 embert bocsát el decemberben – köztük számos Bihar megyei ingázót. Új elvándorlási hullámra azonban nem számít a szakember, mert Európában is elég nehéz a gazdasági helyzet
– mondta Békési, aki szerint a következő időszakban inkább hazatérők érkeznek, ami tovább növeli az itthoni munkakeresők számát. Az ügynökség ezért jövőre nagyobb keretet fordít a munkanélküliek támogatására.
Mit tehetnek a munkáltatók és a munkavállalók?
Fel kell tehát készülni a nehéznek ígérkező 2026-os évre. Békési Csaba szerint az államnak a kis- és középvállalkozások támogatására kell fókuszálnia, hogy azok fenntarthassák munkahelyeiket és bérezési szintjüket. A munkavállalóknak pedig önképzéssel kell erősíteniük a pozícióikat. „Azt mondtam, hogy csökkenni fog a befektetéseknek a száma, de ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lesznek. Úgyhogy mindig lesznek olyan cégek, amelyek fejlődni fognak, és ezeknek a cégeknek képzett munkaerőre lesz szükségük” – hangsúlyozta. Végül így fogalmazott: „A munkáltatóknak tisztességes, megfelelő bérezést kell biztosítaniuk, a dolgozóknak pedig nagy hozzáadott értékkel kell dolgozniuk. Ha ez így lesz, ki tudunk lábalni a nehéz 2026-os évből – de lehet, hogy 2027 eleje is beleesik a nehéz időszakba.”







