A közlekedésbiztonsági szemlélet határozza meg Demeter Zoltán munkáját, aki 11 éve dolgozik autósiskolai oktatóként. Mint lapunknak elmondta, szereti a szakmáját, és kifejezetten törekszik arra, hogy a tanulók ne csupán a vizsgán feleljenek meg, hanem biztonságosan, magabiztosan tudjanak helytállni a forgalomban is.
Mennyi idő alatt szerezhető meg a jogosítvány?
A jogosítvány megszerzése nem egyik napról a másikra történik, de megfelelő motivációval és következetes tanulással viszonylag rövid idő alatt is elérhető.
„Ennél hamarabb nem tudom elképzelni; a diákok egy része ennyi idő alatt meg is szerzi a jogosítványt, forgalmi vizsgával együtt, természetesen akkor, ha kellően motivált” – állapította meg az oktató. Az autósiskolában két hét elméleti képzés zajlik, amely intenzív tanulással akár rövidíthető is. Demeter hangsúlyozta, hogy az elméletre különösen nagy figyelmet fordít: célja, hogy a tanulók már elsőre sikeresen teljesítsék a vizsgákat. „Mindenkinek így a legjobb: időben és anyagilag is” – fogalmazott.
Előfordul azonban, hogy egyes tanulók „elhúzzák” a folyamatot: járnak vezetni, de az elméleti tanulást elhanyagolják. Ilyenkor az oktató folyamatosan elemzi a kitöltött teszteket, és a vezetési órákon célzottan azokra a témákra tér vissza, amelyekben hiányosságokat lát. „Három hónap alatt tehát intenzív tanulás van” – tette hozzá.
Demeter Zoltán szerint
Fotó: Szolár Éva
Különösen zavarónak tartja a fiatalok egy részének „ráérős” mentalitását:
Ennek megelőzése érdekében szigorúbban lép fel: ha úgy látja, hogy a tanuló nincs megfelelően felkészülve, nem engedi vizsgázni. Tapasztalata szerint az elmúlt 5–7 évben jelentős változás történt a fiatalok figyelmében és koncentrációs képességében.
– jegyezte meg.
A képzés során az elméleti oktatást egy úgynevezett belépő vizsga („intrare”) követi, amely azt hivatott felmérni, mennyire készült fel a tanuló arra, hogy kikerüljön a forgalomba.
– hangsúlyozta.
A belépő vizsga után kezdődik a vezetési gyakorlat, amelynek keretében 30 óra vezetés kötelező. Az autósiskolában ezt egy további, úgynevezett kilépő vizsga („ieşire”) zárja, amely a belső értékelés legfontosabb állomása.
– magyarázta Demeter Zoltán.
Bukási pontok az elméletben
Az oktató tapasztalata szerint a legtöbb tanuló a büntetőpontok rendszerénél bukik el. „Ez az egyik legnehezebb téma, itt vétenek a legtöbben” – fogalmazott. A megértést szerinte az segíti, ha a tanulók áttekinthető táblázatban rendezik a szabályszegéseket: az enyhébb kihágásoktól a súlyosabbakig, melléjük írva a kiszabható szankciókat.
Hasonlóan problémás terület a járműtechnikai, mechanikai ismeretek része. Bár az anyag mennyisége nem nagy, sokszor a szövegértésen múlik a helyes válasz.
– figyelmeztetett.
A gond azonban nemcsak az elméleti tudás hiánya, hanem annak gyakorlati alkalmazása is. Az oktató szerint a tanulók jelentős része „sablonosan” ismeri a szabályokat, de amikor valódi forgalmi helyzetben kellene dönteni, elbizonytalanodik.
– állapította meg.
Ennek ellensúlyozására Demeter Zoltán több módszert is alkalmaz. A vezetési órák során például hangosan kimondatja a tanulókkal, milyen közlekedési táblák mellett haladnak el, és folyamatosan arra ösztönzi őket, hogy reagáljanak a környezetükre.
– húzta alá.
Mit figyel a rendőr vizsgabiztos?
A forgalmi vizsga jelenti a legnagyobb akadályt a jogosítvány megszerzésében, és nem feltétlenül azért, mert a tanulók ne tudnának vezetni. Demeter Zoltán szerint
„Elmegy a diák a rendőrrel a forgalomba, és megbukik, mert nem vett észre egy stoptáblát. Az elmélet és a gyakorlat a fejekben egyszerűen nem találkozik” – emelte ki.
Tapasztalata szerint ennek egyik fő oka a figyelemhiány és a fokozott stressz.
– állapította meg.
A vizsgadrukk sokaknál odáig fokozódik, hogy még a közlekedési táblákat sem veszik észre. Bár az oktató minden vizsga után részletesen átbeszéli a hibákat, és az újabb órákon célzottan gyakoroltatja azokat, a probléma gyakran nem a tudás hiánya, hanem a helyzetből fakadó pszichés nyomás. „Amikor velem gyakorol, akkor megy. A stresszfaktor játszik közre” – mondta.
Demeter szerint ezen az is segítene, ha az oktató jelen lehetne a forgalmi vizsgán is. Minden vizsga előtt ugyanis tartanak egy szimulált gyakorlati vizsgát, amelyen a tanulók egészen másképp teljesítenek. „Velem szerez három–négy hibapontot, majd elmegy a rendőrségi vizsgára, és ott ötvenet kap” – mondta.
Gyakori példa, amikor a tanuló úgy ítéli meg, hogy biztonságosan behajthat egy körforgalomba, a vizsgabiztos viszont fékez. „A rendőr ezt másként ítéli meg” – magyarázta. Elmondása szerint vannak vizsgabiztosok, akik csak akkor tartják megfelelőnek a behajtást, ha a körforgalom szinte teljesen üres, míg mások a dinamikus, a valós forgalomhoz igazodó vezetést várják el. A gond az, hogy ezekről a vitás helyzetekről nincs egységes álláspont. „Nincs konszenzus, és ez számos bukáshoz vezet” – jelentette ki. Éppen ezért kezdeményezett egyeztetést az autósoktatók és a vizsgabiztos rendőrök között, hogy közös irányelveket dolgozzanak ki:
– hangsúlyozta.
Amikor a tanuló beül az autóba, kötelezően be kell állítania az ülést, a tükröket és a lámpákat. Vezetés közben pedig különösen nagy hangsúlyt kap a fejforgatás és a biztosítás, vagyis az, hogy a sofőr láthatóan ellenőrizze a környezetét. „Ezt mindegyik figyeli” – tette hozzá Demeter Zoltán.
A forgalmi vizsga kimenetelét nemcsak a felkészültség, hanem a vizsga helyszíne és időpontja is befolyásolhatja. Demeter Zoltán szerint érezhető különbségek vannak a városi és a kisebb települési vizsgahelyszínek között.
– fogalmazott.
Emiatt korábban és jelenleg is vannak olyan tanulók, akik tudatosan ezekre a nyugodtabb helyszínekre jelentkeznek vizsgázni, amit a hatályos szabályok lehetővé tesznek.
A napszak szintén számít. Két vizsgaidősáv létezik: délelőtti és délutáni.
– tette hozzá.
Szerinte mindez körülbelül tízszázalékos előnyt jelenthet a vizsga kimenetelében.
Autóvezetés régen és most
Az elmúlt évtizedekben alapjaiban változott meg a közlekedés világa, nemcsak a szabályok, hanem a sofőrök hozzáállása is. Demeter Zoltán szerint ma már jóval összetettebb tudásra van szükség ahhoz, hogy valaki biztonságosan közlekedjen, miközben a régi jogosítványosok egy része mindössze egy egészségügyi vizsgálattal újíthatja meg az engedélyét.
– fogalmazott.
Indoklása szerint az elmúlt 20–30 évben jelentősen változtak a közlekedési szabályok, és nem elég pusztán a forgalomban „ellesni” az új szokásokat. „Rengeteg olyan sofőrt látok, aki egyáltalán nem biztosítja magát, a nyaka szó szerint le van ragadva” – mondta, hozzátéve:
Szerinte nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a defenzív vezetés és a csúszástechnika oktatására is, mert ezek segítenek megérteni, mi történik egy megcsúszás vagy ütközés során. Ennek szemléltetésére Demeter úgynevezett „sokk-tesztet” is alkalmazni fog.
– magyarázta.
Úgy véli, sokan csak akkor gondolkodnának el a sebességválasztáson, ha testközelből tapasztalnák meg az ütközés hatását.
A jogosítványszerzés folyamata is jelentősen átalakult. Míg korábban – saját tapasztalata szerint – a forgalmi vizsga mindössze öt percig tartott, és néhány kérdéssel lezárult, ma már jóval szigorúbb a rendszer.
– ismertette.
Demeter Zoltán szerint mindez azt mutatja, hogy a mai közlekedési környezet összetettebb és kihívásokkal telibb, mint korábban, ezért a felkészítésnek is ehhez kellene igazodnia, nemcsak a kezdő, hanem a régi, rutinos sofőrök esetében is.
A körforgalom szabályai, amelyeket sokszor a rutinos sofőrök sem ismernek
A körforgalmakban történő jelzés és sávhasználat ma is sok félreértés forrása. Demeter Zoltán autósoktató szerint a sofőrök jelentős része nemcsak helytelenül jelez, hanem az új szabályokat sem ismeri, különösen azt, amelyik az első sávra vonatkozik. Az elmúlt években ugyanis bevezettek egy olyan szabályt, amely bizonyos körforgalmakban lehetővé teszi az első sávból való balra kanyarodást és visszafordulást. Ez azonban nem általános érvényű: csak akkor megengedett, ha a körforgalom bejáratánál külön nyíl jelzi, hogy abból a sávból lehet balra kanyarodni, illetve visszafordulni. Ha a felfestés csak előre haladást enged, akkor ezt kell figyelembe venni.
– magyarázta az oktató.
A probléma súlyát növeli, hogy a szabály bevezetésével nem frissítették a sávjelzéseket. Nagyváradon például mindössze két helyen található olyan felfestés, amely kifejezetten engedi az első sávból való balra kanyarodást és visszafordulást, máshol ez továbbra is tilos. A szabály ráadásul forgalomszervezési szempontból is problémás lehet. Ha ugyanis a második sávban haladó autó egyenesen szeretne továbbmenni, át kell haladnia az első sávon. Ha ott valaki éppen visszafele, vagy balra kanyarodik, a két jármű útja keresztezi egymást, ami miatt a belső sávban haladónak meg kell állnia. Ez a körforgalom belső részének feltorlódásához vezethet. Más európai országokban – például Magyarországon – ezt a problémát fizikai elválasztással oldják meg: kis beton elemekkel irányítják a járművek útját, így az autók nem tudnak tetszőlegesen átsorolni a sávok között.
Fotó: Demeter Zoltán
A körforgalmak jelzési szabályai szintén sok félreértést okoznak, különösen az idősebb sofőrök körében. A helyes eljárás a következő:
- Ha jobbra vagy balra fordulunk, már 50 méterrel a körforgalom előtt jelezni kell az irányt.
- Ha egyenesen haladunk át, nem kell előre jelezni, csak a kijárat előtt kell jobbra indexelni.
- Visszaforduláskor balra kell jelezni a belépéskor, majd a kijáratnál jobbra.
„Sokan végig balra jeleznek a körforgalomban, aztán egyenesen kimennek, és a kijáratot sem jelzik. Ez teljesen helytelen” – hangsúlyozta az oktató.
Újdonságok a szabályozásban
A 2025-ös év több lényeges módosítást hozott a jogosítványokkal kapcsolatos szabályozásban: változott a dokumentumok pótlásának menete, egyszerűsödött egyes kategóriák megszerzése, szigorodtak bizonyos ellenőrzések, és jogértelmezési pontosítások is születtek. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb újdonságokat, amelyeket minden autóvezetőnek érdemes tudnia.
Az elmúlt év egyik pozitív fejleménye, hogy a jogosítványukat vagy forgalmi engedélyüket elveszítő személyek már online is igényelhetik a dokumentumok másodpéldányát. A szolgáltatás az Országos Vezetői Jogosítvány- és Gépjármű-nyilvántartó Igazgatóság (DRCPIV) digitális felületén érhető el. A rendszer használatához felhasználói fiókra van szükség, amelyet személyazonosság-ellenőrzéssel, ügyfélszolgálati megjelenés során lehet létrehozni. Ezt követően azonban az egész ügyintézés – az igénylés, a dokumentumok feltöltése és a kérelem nyomon követése – kizárólag online történik.
Múlt év decemberének végén hatályba lépett egy új törvény, amely bizonyos esetekben egyszerűsítette a magasabb jogosítvány-kategóriák megszerzését. Ennek értelmében az A1 kategóriával rendelkező sofőrök az A vagy A2 kategóriát, a B1 kategóriások pedig a B kategóriát elméleti vizsga nélkül szerezhetik meg, amennyiben teljesítik a jogszabályban előírt speciális feltételeket. A gyakorlati vizsgakövetelmények továbbra is érvényben maradnak, de az elméleti vizsga elhagyása nagy könnyítést jelent az érintettek számára.
A tavaly márciusban életbe lépett jogszabály-módosítás szerint az egészségügyi okból kiállított fogyatékossági igazolással rendelkező járművezetőket újraértékelésnek vetik alá, amennyiben az adott betegség elvileg akadályozhatja a biztonságos vezetést. A cél annak ellenőrzése, hogy az érintett személy továbbra is alkalmas-e a járművezetésre, és nem jelent-e veszélyt a közlekedés többi résztvevőjére.
Szintén 2025-ben módosultak a jogosítvány felfüggesztési idejének csökkentésére vonatkozó szabályok. Azoknak a sofőröknek, akik kérvényezik a vezetési joguk gyorsabb visszaszerzését, mostantól egy további kötelezettségük is van: a kérelemhez csatolniuk kell a szabálysértésért kiszabott bírság befizetésének igazolását. Enélkül a hatóság nem bírálja el a kérelmet.
Az év elején a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék fontos jogértelmezési döntést hozott a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos közlekedési bűncselekmények ügyében. A bíróság kimondta, hogy önmagában a szervezetben kimutatott pszichoaktív anyag jelenléte nem elegendő a büntetőjogi felelősség megállapításához. Bizonyítani kell azt is, hogy az adott anyag ténylegesen befolyásolta a vezetési képességet. Ugyanakkor ez a kedvezőbb jogértelmezés nem biztos, hogy hosszú távon fennmarad. A parlamentben már tárgyalják egy szigorúbb szabályozás lehetőségét is.
Ezzel párhuzamosan a tavalyi év újdonságaként az Egészségügyi Minisztérium közzétette azon gyógyszerek hivatalos listáját – vénykötelesekét és vény nélkül kaphatókét egyaránt –, amelyek pszichoaktív hatású anyagokat tartalmaznak, és befolyásolhatják a vezetési képességet.
Dance
