A cikkben összefoglaljuk, milyen szabályok léptek életbe a közelmúltban, és mire érdemes figyelnie a munkavállalóknak a betegszabadság kiváltásakor és elszámolásakor. A kormány 2025. december 30-án elfogadott rendelete ideiglenes, közel kétéves intézkedést vezet be, amely egy nappal csökkenti azon betegszabadság-napok számát, amelyekre járó juttatást az Országos Egységes Egészségbiztosítási Alap (FNUASS) fedezi. A rendelkezés a 2026. február 1. és 2027. december 31. között kiállított orvosi igazolásokra vonatkozik. A döntés célja, hogy a biztosítottak jogállását és biztosítási idejét ne érintse hátrányosan, ugyanakkor kimondja: a betegszabadság első napjának költsége a biztosítottat terheli.
A 2025/91. számú rendelet – amelyet december 31-én tettek közzé a Hivatalos Közlönyben, kétnapos közvita és a december 30-i kormányülés után – rögzíti, hogy a betegszabadságra járó juttatásokat egy nappal csökkentve számítják és folyósítják. Ugyanez a rendelet részletesen meghatározza az egészségbiztosítási pénztárak feladatait a nem megfelelően kiállított betegszabadságok ellenőrzésében is. A jogszabály hangsúlyozza: a csökkentés időszakai nem befolyásolják a biztosítási idő beszámítását, illetve a biztosítottak minősítését. A rendelet első változata nem tisztázta egyértelműen, ki viseli majd az első nap költségét. A kormányzati kommunikáció ugyanakkor már az elfogadás után jelezte: azt a munkavállaló, illetve a biztosított fizeti.
Az ezt követő napoktól kezdve az FNUASS fizet, egészen a munkaképtelenség megszűnéséig vagy a biztosított nyugdíjba vonulásáig. Azokban az esetekben pedig, ahol a jogszabály eleve teljes körű, állami finanszírozást ír elő, az alap már a második naptól fedezi a juttatást.
Jelenleg a rendszer több szabályt alkalmaz: ideiglenes munkaképtelenségnél a munkáltató az első öt napot fizeti, a hatodik naptól az alap lép be, míg más élethelyzetekben – például karantén, izoláció, terhesség/szülési szabadság vagy veszélyeztetett terhesség – a FNUASS már az első naptól teljes egészében állja a költségeket. A mostani intézkedést az állam megtakarítási lépésként értelmezi, hiszen átmenetileg csökkenti az alap által fedezett összkiadásokat.
Ugyanakkor a gyakorlati alkalmazáshoz kiegészítő végrehajtási szabályokra lesz szükség, amelyeket a rendelet megjelenésétől számított 30 napon belül kell elfogadni. Nem kizárt, hogy az alkalmazás részletei még finomodnak. A változások miatt a munkavállalóknak érdemes előre tájékozódniuk, hogy pontosan tudják, milyen juttatásokra és milyen feltételek mellett jogosultak.
Csökkent a betegszabadság idejére járó összeg is
A közelmúltban, 2025 nyarán már változtattak a betegszabadság szabályain: augusztus 1-jétől bevezették, hogy az orvosi igazolás időtartamától függően különböző mértékű legyen a betegszabadságra járó juttatás. A kormány döntése értelmében a legfeljebb 7 napos ideiglenes munkaképtelenség esetén az alap számítási bázis 55 százalékát fizetik (a mostani kiegészítéssel az első napra már nem jár semmi), 8–14 nap között 65 százalékot, míg a 15 napnál hosszabb betegszabadságokra 75 százalék jár. Ugyanakkor a jogszabály kimondja: a hosszabb időre engedélyezett, krónikus szív- és érrendszeri betegségek esetében továbbra is a 75 százalékos arányt kell alkalmazni. Korábban, általános szabályként a betegszabadság bruttó havi összege egységesen a számítási alap 75 százaléka volt, függetlenül attól, hány napig tartott a munkaképtelenség. Fontos az is, hogy a kormány 2025 nyarán nem nyúlt a sürgősségi esetekre, fertőző betegségekre és hasonló helyzetekre vonatkozó szabályokhoz: ezekben az esetekben a juttatás is a számítási alap 100 százaléka maradt.
Dance
