Tóth Gábor
A hegedűverseny előtt Mozart A színigazgató című nyitánya, utána Haydn 96. ún. „Csoda” szimfóniája hangzik el. Vezényel Jankó Zsolt állandó karmester. Paganini 4. hegedűversenyét (1829) nem sűrűn hallhatjuk, de azt sajnos nem tudjuk Váradon játszották-e már. Mindenesetre Frankfurtban mutatta be Paganini 1830 áprilisában, nem sokkal előtte szintén egy frankfurti koncertjével tett óriási hatást egy akkor alig 20 esztendős fiatalemberre, Robert Schumannra. Paganini nemcsak korának egész európai közönségét babonázta meg játékával, hanem megihlette a későbbi legnagyobb romantikus szerzőket, így közvetve például a zongoraírásmód virtuozitásának kiszélesedésére is hatott, a már említett Schumann mellett köztudottan Liszt Ferenc képzeletének is szárnyakat adott. A 4. hegedűverseny kottaanyaga (ahogy Paganini sok más műve) sokáig kiadatlan maradt, az 1930-as években bukkant fel újra, majd 1954-ben, keletkezése után tehát több mint 120 esztendővel kelt ismét életre, akkor Arthur Grumiaux játéka által.
Nekünk most a 36 esztendős Răzvan Stoica hozza el Váradra. Stoica bukaresti zenész család sarja, aki fiatalon Hollandiában telepedett le, már egyetemi tanulmányait is Amszterdamban kezdte és végezte el. A nemzetközi szakma nagy elismeréssel van irányában, igazi „csillag”-nak (L. A. Times) tartják, okkal. Amikor épp nem német, spanyol, olasz, francia híres zenekarokkal szólózik, akkor például a bécsi Musikvereinban, a berlini Konzerthausban, az amszterdami Concertgebouwban, a lipcsei Gewandhausban kamarazenél zongoraművész nővérével, vagy saját alapítású amszterdami Kamerata Stradivarius zenekarával koncertezik. Miután Stoica híre nemzetközi lett, idehaza, ha megkésve is, hirtelen felfigyeltek rá, és elkezdte több romániai zenekar is meghívni (bukaresti rádiózenekarok és Enescu-filharmónia, Craiova, Pitești, Ploiești, de például Szatmárnémeti is). Nagyváradon most harmadszor lép fel. Itt 2020. október 1-jén játszott először, akkor is Paganinit, az 1. hegedűversenyt. Aztán tavaly májusban ismét hallhatta a váradi közönség (igaz, akkor csak korlátozott létszámban lehetett koncertet látogatni), akkor szintén Jankó Zsolttal koncerteztek itt együtt, Csajkovszkij-hegedűversennyel. (Fényképünk az akkori sajtótájékoztatón készült).
Stoica, aki inkább a zene híve és nem a külsőségeké, nem különösebben reklámozza hangszerét, de teszi helyette a hírverés, hiszen lépten-nyomon olvashatjuk, egy olyan Stradivari-hegedűn játszik (1729, ex-Ernst), melyen Paganini egykori kortársa, Heinrich Wilhelm Ernst muzsikált. De tessenek jól figyelni, mert állítólag még Paganini is hegedült rajta egy alkalommal, egy párizsi privát koncerten 1792-ben. Stoica egy 2008-as salzburgi versenyen, közel 200 konkurens közül nyerte el egyébként erre a hangszerre a játékjogot, ami egészen 2025-ig tart. Nem idegen Stoicától Paganini, hiszen a 24 Caprice felvételét is jegyzi (2014), ötcsillagos kritikai visszhanggal. Ígéretes Paganini várható tehát, testben és lélekben is.
De nemcsak Paganini-évforduló van, hanem 290 éve született Joseph Haydn, igaz, ő márciusban, és erről a filharmónia hírei most sem szólnak. Mindenesetre örvendetes, hogy Jankó Zsolt az évad elején „ráállt” a Haydn-szimfóniákkal való zenekari játéktisztításra, hiszen épp három héttel ezelőtt vezényelt itt szintén Haydn-szimfóniát (no. 94.), szintén a londoni sorozatból. A most elhangzó 96. szimfónia a „Csoda” becenevét arról kapta, hogy 1791. március 11-i londoni premierjén állítólag leszakadt az egyik csillár (kandeláber) a Hanover Square Rooms termében, de „csodával” határos módon senkit sem csapott agyon és tűzeset sem történt – utóbb szorgos illúzióromboló kutatások kiderítették, hogy ez talán mégis inkább a 102. szimfónia 1795-ös bemutatóján történhetett. Ha csillárszakadásra nem is, de csodás Haydn-muzsikára számíthatunk, legalábbis kidolgozottra, annak alapján, ahogy a legutóbbi Haydn-szimfóniát előadta a zenekar Jankóval. Három héttel ezelőtt is írtuk, most is, hogy milyen zseniálisak ezek a kései ún. londoni Haydn-szimfóniák, micsoda kiegyensúlyozott, fénnyel teli remekművek. Jankó egyébként vezényelte itt Nagyváradon korábban a már említett 94. mellett a 92., 100., 101. és 104. Haydn-szimfóniákat is.
Végül azért ne feledkezzünk el a koncertet indító nagyszerű Mozart-nyitányról sem. A színigazgató (1786) Gottlieb Stephanie II. József császár megbízásából írt komédiája, amihez Mozart a nyitányon kívül további négy zenei betétet is írt. Érdemes a történetbe ma is aktuális tanulságok végett bepillantani: a színigazgató nívós, igényes évadműsort készül összeállítani, de minden áron le akarják róla beszélni, mondván, a szórakoztató darabok sokkal jövedelmezőbbek. Mindeközben, még a meghallgatások előtt, versenyen kívül bekerül a társulatba egy színésznő, no nem a tehetségéért, hanem mert ő a szponzor lánya.
Jegyek a filharmónia pénztáránál, illetve a bilete.ro oldalon válthatók, információk, aktualitások pedig a filarmonicaoradea.ro, facebook.com/filarmonicaoradea oldalakon találhatóak.
