Vad Zoltán
A régióba érkezve egyetlen düledező, öreg viskót sem láttam, rendezett porták sorakoznak az út mentén, az utak elég jó minőségűek, az emberek barátságosak. A kolostorokban a legjobban az egyszerűségük tetszett – csak úgy áradt a minden felesleges külsőségtől mentes falakból a régi idők hangulata. A világhírű bukovinai erődrendszerű kolostorok hit, természet és az ember tökéletes egységét alkotják.
A Putnai kolostor bejárati kaputornyán a fejedelemség bölénymotívumos címerével gazdag történeti múlt emlékét őrzi. Ștefan cel Mare uralkodó építette a törökök elleni győzelme emlékére (Chilia, 1465). Az építkezés után tűzvész pusztított a kolostorban, az újjáépítést követően a környező terület gazdasági és kulturális központjává vált, egyúttal Ștefan cel Mare családjának temetkezőhelye is.
A Moldovica kolostort a Petru Rareș emlékek mellett, a külső és belső festményei teszik különlegessé. Itt található az UNESCO „Aranyalma” díja, melyet a felújítások jutalmaként kapott a kolostor. A keleti falon a mennyei és a földi hierarchia ábrázolása látható, ahol például az ókor nevezetes írói, tudósai, például Platón, Püthagorasz, Szókratész, Arisztotelész alakjai is megjelennek. A falakon többek között látható még Krisztus családfája, Konstantinápoly ostroma, a nyitott előcsarnokban a teremtés és az utolsó ítélet jelenetei.
A Szucsevica kolostorhoz egy hágón és vadregényes fenyvesek között vezet az út. Útközben gyönyörű kilátásban lehet részünk a távoli hegyekre. Maga a kolostor Moldva szerzetesi építészetének érett példája. A katonás szigorral komponált épületegyüttes erődje masszív, a falai körülbelül három méter vastagságúak, a sarkokban tornyokkal. A kolostort a Feltámadás tiszteletére szentelték.
A Voroneți kolostort nevezik Kelet-Európa Sixtusi kápolnájának, az utolsó ítélet víziójával. Moldva fénykorának egyik legnevezetesebb történeti emléke, amelyet Ștefan cel Mare fejedelem a törökökön aratott győzelem után hálából emeltetett 1488-ban. Míg a szucsevicai kolostoron főleg a zöld, a voronețin inkább a kék szín dominál. Mivel a voroneți kék festék összetevőinek pontos arányát nem ismerik, a templomot ennek rejtélye is híressé tette. Valójában ez a kék szín több moldvai és máramarosi nevezetességre is jellemző. A hagyomány szerint a településen Daniil remete fatemploma és remetelaka állt, ennek emlékére, illetve a törökökön aratott győzelem miatti hálából Ștefan cel Mare fejedelem erődtemplomot emeltetett, amelyben a remete halottkultuszát is ápolták. A remete sziklába vájt otthona ma zarándokhely.
Moldovicán érdemes felkeresni Lucia Condrea tojásfestő múzeumát is, ahol a hagyományos bukovinai festett tojások legnagyobb – több mint 11 ezer darabos – gyűjteménye látható. A művésznő közvetlenül és barátságosan elbeszélgetett velünk, főleg amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk. Ahogyan mondta, nagy tisztelője a korondi fazekasmesterségnek, mely őt is megihlette.
Érdekes programnak ígérkezett a moldovicai kisvasút is. Az ötlet nem rossz, a vonatozás körülbelül három órás (oda és vissza), a megállóban egész élelmiszeripari vállalkozás nőtte ki magát. Etetik és itatják a vonatra várakozókat. Mi is megkóstoltuk a burduftúrós pásztorpuliszkát, ami azonkívül, hogy ízlett, még laktató is volt. A puliszkával ellentétben, a vonatozás sajnos nem váltotta be az ígéreteket. Szemetes folyóparton halad a kisvasút, semmi látnivaló, és alig döcög a vonat. Egyszer elmegy, még egyszer azonban nem ülnék fel rá.
Fotók: Vad Zoltán
