A Partiumi Keresztény Egyetem amfiteátrumában november 25-én, kedd este zajlott rendezvényen Szabó Géza, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) nagyváradi fiókszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelten a meghívott előadót, dr. Avornicului Mihályt, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem docensét, aki „Chat” a mesterséges intelligenciával (MI) –lehetőségek és korlátok címmel tartott prezentációt.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Felvezetésképpen beszélt arról, hogy az MI gyakorlatilag meghatározza a mindennapjainkat, hiszen szinte mindannyian használjuk a Facebookot és a különböző marketing csatornákat,
A digitális térben mindennek nyoma van, visszakövethető – jó példa erre, hogy „az Egyesült Államokban valakit úgy fogtak el, hogy lájkolta, hogy körözik”. Az irodában az MI egy szorgos titkárnő, aki elvégzi a munkáját, nem fárad el, és bármire meg tudjuk kérni. Ugyanakkor mondhatjuk azt is, hogy egyfajta másolóművész, amely mesteri módon készít műveket egy adott alkotó nyomán.
És az MI egyre inkább teret nyer az oktatásban is, aminek etikai és jogi vonzatai is lehetnek. A közgazdaság területén ötletforrásként használhatják a marketingesek, vagy segítséget nyújt a pénzügyeseknek az előrejelzéseknél.
– fejtette ki dr. Avornicului Mihály. Megjegyezte: gyakori kérdések, hogy mennyire bízhatunk az MI által adott válaszokban, hiszen nem száz százalékosan biztos, hogy helyesek ezek. Fenyegetést jelent-e számunkra (a válasz erre az, hogy nem), korlátozni kell-e az MI hatóképességét jogszabályokkal, illetve
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Arra is kitért a docens, hogy a történelem folyamán az emberiséget régóta érdekelték a gondolkodó gépek, melyek az ókori mitológiákban is megjelennek. Arisztotelész logikarendszere évszázadokkal később a számítógépes algoritmusok alapjait képezte. Az újkorban Leibniz kidolgozta a bináris szemrendszert, a 20. század közepén pedig megjelent az informatika tudománya, érdekes módon előbb a gyakorlatban (Neumann János számítógépe) s csak utána az elméletben.
A világ első, kezdetleges chatbotját Elizának hívták. Joseph Weizenbaum, a MIT professzora fejlesztette ki az 1960-as években, és a nevét a Pygmalion főszereplőjéről kapta, akit megtanítottak az arisztokratikus brit beszédre, de ekkor még nem beszélhettünk az MI-ről úgy, mint tudományról.
– magyarázta dr. Avornicului Mihály. Hozzátette: a kutatások azonban akadályokba ütköztek, hiszen eleinte a számítógépeknek nem volt nagy kapacitásuk. Az 1970-es években például Kolozsváron is csupán három számítógép működött, melyeknek megfelelő hőmérsékletet kellett biztosítani, és csak hétvégén lehetett ezeket használni. A kutatások a nyolcvanas években sokba kerültek, igazából csak a kétezres években gyorsultak fel.
Napjainkig az MI-nek három típusát azonosították: az első a gyenge mesterséges intelligencia, jelenleg még csak itt tartunk. A második lenne az általános MI, mely sokoldalúan tudna érvelni, tanulni, önállóan problémákat megoldani, s nem csak egyedi feladatokra specializálódni. A harmadik kategória pedig a szuper intelligencia, mely korszakot akkor fogjuk elérni, amikor olyan szellemi fölényben levő, kontrollálatlan robotokat gyártunk majd, melyek nálunk okosabb robotokat állítanak elő.
Jelenleg tehát még csak egy olyan rendszert tudunk használni, amelyik utasításra jól meghatározott feladatokat végez el. Nem képes önállóan tanulni, és szüksége van az emberi beavatkozás ahhoz, hogy csináljon valamit – hangsúlyozta a szakember.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Dance
