Vajon egy új, szomorú jelenség tragikus epizódjai ezek, vagy csak a média nagyítja fel jobban a bajt? Ennek próbáltunk utánajárni olyan szakemberek segítségével, akik valamilyen formában maguk is hozzájárulhatnak a közlekedésbiztonság erősítéséhez.

Sokan nem is tudják, hogy betegek

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a közlekedésbiztonság és az egészségi állapot között szoros összefüggés van, ugyanakkor

A krónikus betegségek, a túlterheltség, a stressz, a nem megfelelő pihenés, sőt olykor a véletlen együttesen vezethetnek tragédiához. Somogyi Imre autóvezetés-oktató szerint a probléma sokszor éppen az, hogy a járművezetők maguk sem tudnak meglévő betegségükről.

– fogalmazott.

Mint mondta, a cukorbetegek esetében megfelelő kezelés mellett általában nincs akadálya a vezetésnek, ám a nem diagnosztizált vagy nem megfelelően kezelt állapotok veszélyes helyzeteket teremthetnek. Az oktató szerint érdemes lenne gyakoribb egészségügyi szűréseket bevezetni, különösen idősebb korban. Úgy véli, a háziorvosoknak is fontos szerepük lehetne a megelőzésben, hiszen ők ismerik legjobban pácienseik egészségi állapotát. Ugyanakkor hangsúlyozta, váratlan események bármikor történhetnek:

Így látja a háziorvos

A kérdést más szemszögből közelíti meg Ilyés Károly háziorvos. Szerinte egyáltalán nem biztos az, hogy a sűrűbb és alaposabb orvosi vizsgálatok meghoznák a várt eredményt, és ténylegesen csökkenteni lehetne a balesetveszély- kockázatokat.

Példaként említette, hogy egy kezelt magas vérnyomásos vagy cukorbeteg páciens minden vizsgálaton megfelelő eredményeket produkálhat, megkapja az alkalmassági minősítést, mégis előfordulhat, hogy hetekkel vagy hónapokkal később rosszul lesz vezetés közben.

Mindazonáltal ő is támogatná a rendszeresebb szűrővizsgálatokat. Véleménye szerint 60 éves kor alatt ötévente, afelett pedig két-három évente lenne célszerű átfogó egészségügyi ellenőrzésen részt venni. Ilyés Károly a jelenlegi szabályok szigorításával nem ért egyet.

– fogalmazott a családorvos, aki szerint nem bizonyítható, hogy manapság több baleset történne rosszullét miatt, mint korábban. Ő is, mint ahogy más általunk megszólaltatott szakember is úgy véli, inkább arról van szó, hogy a ma már mindenhol jelen levő térfigyelőkamera-rendszer, a modern technológia és a közösségi média révén sokkal gyorsabban és látványosabban jutnak el a nyilvánossághoz ezek a balesetek.

– fogalmazott Ilyés Károly. Ami pedig a fuvarozókat illeti, szerinte azért több a baleset a kamionsofőrök körében, mert kimerültek, és jó részük nem tartja be a pihenőidőt.

Szabályok és azok kijátszása

Bizonyos krónikus betegségekben szenvedők, például cukorbetegek évente kell kontrollra menjenek, de a hivatásos sofőrök esetében is szigorúbb ellenőrzési rendszer működik. A kamionsofőröknek is évente kötelező a közlekedésbiztonsági alkalmassági vizsgálat elvégzése, emellett ötévente a jogosítvány megújításához szükséges orvosi ellenőrzést is el kell végezniük. Ennek ellenére történnek balesetek vezetés közbeni rosszullét miatt.

Egy nagyváradi szállítmányozási cég vezetője szerint

Úgy látja, egyes vállalkozások inkább bevállalják az esetleges bírságot, mintsem hogy sofőrjeik számára rendszeresen finanszírozzák a kötelező vizsgálatokat. Szerinte a munkaügyi ellenőrzések ritkák, ezért sokan inkább kockáztatnak egy bírságot, mint a rendszeres kiadást évente. Ez a taktikázás különösen azoknak érheti meg, akik sok sofőrt foglalkoztatnak.

Egy másik váradi fuvarozó vállalkozás vezetője ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a cégeknek kötelességük nyomon követni a személyzet orvosi alkalmassági vizsgálatainak érvényességét.

A közlekedésbiztonsági kockázatok azonban nem kizárólag betegségekből fakadnak. Egy másik, évtizedek óta működő váradi szállítmányozó cég vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy

Kifejtette, hogy a 3,5 tonna alatti kisteherautókat vezetők három-négy hetet töltenek az utakon, ezalatt akár 15–20 ezer kilométert is megtesznek. A szoros határidők, az éjszakai vezetés és a folyamatos időnyomás komoly fizikai és mentális terhelést jelentenek.

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy a családi problémák, a stressz, az egészségi állapot és a túlzott koffein- vagy energiaital-fogyasztás egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki rosszul legyen vezetés közben.

A szakember szerint az autópályás közlekedés különösen veszélyes a monotonitás miatt.

– mondta.

Úgy véli, a legtöbb súlyos baleset mögött nem egészségügyi rosszullét, hanem figyelmetlenség, elalvás vagy a közlekedési szabályok megszegése áll.

Felületes vizsgálatok?

Egy másik nagyváradi szállítmányozási cég tulajdonosa és egyben gyakorló kamionsofőr úgy látja, hogy

Elmondása szerint legutóbbi éves vizsgálata alig másfél órát vett igénybe, és nem járt részletes ellenőrzéssel.

– vélekedett.

Szerinte a rendszeresebb ellenőrzés és a rövidebb időre szóló engedélyek bizonyos esetekben szintén hozzájárulhatnának a kockázatok csökkentéséhez. Például annak, akinek olyan betegsége van, ami bármilyen közlekedésbiztonsági kockázatot jelenthet, ne adják meg egy évre a vezetési jogosultságot, hanem csak három vagy hat hónapra, amikor újabb vizsgálaton kellene átesnie – javasolta.

Európa-szerte kevés a biztonságos parkolóhely, miközben a sofőröknek gyakran attól kell tartaniuk, hogy ellopják rakományukat vagy üzemanyagukat. Emiatt sokan csak félálomban pihennek, és ennek az éberalvásnak hosszú távon komoly egészségkárosító hatása van.

Bár a megszólalók véleménye alapján egyértelműnek tűnik, hogy a volán mögötti rosszullétek nem új keletű jelenségek, de közlekedésbiztonság szempontjából továbbra is kulcsfontosságú az egészségi állapot rendszeres ellenőrzése, a megfelelő pihenés biztosítása és a felelős munkáltatói magatartás. A tragédiák teljes megelőzése talán lehetetlen, de számos esetben csökkenthető lenne annak kockázata, hogy egy egészségügyi probléma vagy a végletekig fokozott terhelés áldozatokat követeljen az utakon.