Szakértő: a mesterséges intelligencia egy eszköz, amit lehet jól használni
Szakértő: a mesterséges intelligencia egy eszköz, amit lehet jól használni

Fotó: Freepik

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A mesterséges intelligencia (AI) széles körű elterjedésével mondhatni egy új világ köszöntött ránk: az AI ott van, ha tájékozódni szeretnénk, segít a tartalom-előállításban, de beszélgetni is lehet vele. Arról, hogy hogyan is működik az AI, mennyire kell félni tőle, melyek a buktatói, illetve hogyan használhatjuk úgy, hogy minket szolgáljon, Szlahotka-Gödri Orsolya kommunikációs-innovációs stratégát kérdeztük.

Bár mesterséges intelligenciának nevezzük, nem intelligens – jegyezte meg az AI egyik fontos jellemzőjét rögtön a beszélgetésünk elején a kommunikációs szakember. Az AI egy olyan nagy információs rendszer, ami szabályok alapján tud döntéseket hozni.

A most működő modellek megtanulták a rendelkezésükre bocsátott összes írott anyagot: egy óriási információcsomagot kaptak meg, amit aztán – mint a téli-őszi nagytakarításoknál szokás – „bekupacoltak”, majd rendet raktak az információk között. Ha megkérdezem a mesterséges intelligenciától az almás pite receptjét, akkor az AI nem tudja a receptet, de ki tudja számítani azt, hogy az ő sok-sok szót tartalmazó információs rendszerében milyen valószínűséggel jelennek meg bizonyos szavak az almás pite témakörben. Amikor megkérdezem a pite receptjét, bejutok ebbe az „almáspite-kupacba”, és az AI kiszámolja, hogy a lehető legnagyobb valószínűséggel, ott, ahol az almáspite-recept van, ott együtt vannak az alma, liszt, tojás szavak – szemléltette az AI működését a szakember.

Idézet
Gyakorlatilag a mesterséges intelligencia csak jó matekból, és kiszámítja a szavak előfordulásának valószínűségét. Ezért fordulhat elő az, hogy a rendszer néha hallucinál, és mond olyan dolgokat, amelyeknek nincs értelme – hiszen, ahogy említettem, nem intelligens és nem gondolkodik

– hangsúlyozta Szlahotka-Gödri Orsolya.

Nagyon sok modell – a ChatGPT mellett a Gemini, a Claude és a Grok – nemcsak abból tanul, amire megtanították, hanem a velük folytatott beszélgetéseinkből is fejlődnek. Ezért például nagyon fontos, hogy ne töltsünk fel olyan információkat a ChatGPT-s vagy bármilyen AI-os beszélgetésbe, amiket amúgy nem szeretnénk, hogy ott legyenek – figyelmeztet a szakember.

A mesterséges intelligencia tanul a párbeszédből, az abban elhangzott információkból, viszont van egy olyan tulajdonsága is, hogy a visszajelzésekből elemzi a felhasználó gondolkodásmódját és hajlamos egyetérteni vele, jóváhagyni a gondolatait.

Ez igazából egy üzleti modellnek a része: ha kedves velem, akkor többet használom. A közösségi oldalak kapcsán már korábban beszélhettünk egyfajta buborék-hatásról, amikor a felhasználó érdeklődési körére, nézeteire szabott hírfolyam egyfajta buborékba zár.

„A közösségi média mint rendszer azért van, hogy az emberek azt használják, fogyasszák. A felhasználó akkor fog bármilyen közösségimédia-platformon több időt tölteni, hogyha jól érzi magát. Ez pedig akkor történik meg, ha egyetértenek vele, ha olyan információkat kap, ami a saját világnézetét erősíti. A mesterséges intelligencia is megerősít abban, amit én gondolok, és ugyanúgy behúz egy ilyen saját burokba.

Az AI igazából tükrözi az embert, aki vele beszél.

Ahogyan és amilyen témákat hozunk fel neki, azt fogja visszaadni valamilyen módon” – mutat rá a szakember.

Az eszközzel való kommunikációban ugyanakkor fontos szerepet játszik az is, milyen utasításokat (promptokat) adok meg számára, hiszen másfajta válaszokat kapunk akkor, ha angol vagy magyar nyelven fogalmazzuk meg a kérést, illetve ha a szűkebb, magyar nyelvű adatbázisban vagy a nemzetközi, angol adatbázisokban kutat az információ után. Kérdéseink felépítése, kontextusba helyezése, szóhasználata is befolyásolja ugyanakkor a kapott választ.

AI által generált videók, képek

Egyre nehezebben lehet megkülönböztetni az AI által generált képeket, (deepfake) videókat a valóságosoktól, és olykor még a valódit is mesterségesnek címezzük. Sokan úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia korszakának beköszönte hasonlatos az internet megjelenéséhez, és még nagyon az elején járunk ennek az útnak.

„Az emberi agy 300.000 éven keresztül fejlődött, ebben az időszakban az időnk jelentős részét azzal kellett töltsük, hogy megesz vagy sem a medve, technológia igazából pedig csak 20–25 éve van. Nincsen meg még az agyunknak az a mintázatfelismerő része, ami a képernyőn látott AI-medvét meg fogja különböztetni a nem AI-medvétől, a valóst a mesterségesen előállítottól” – jegyezte meg a kommunikációs-innovációs stratéga, aki szerint az információk leellenőrzése, a tudatos tartalomfogyasztás kulcsfontosságúvá válik az AI korszakában.

Idézet
A nemzetközi piacon a vállalkozók már egyre gyakrabban használnak AI-tartalmakat. Az etikus használat a fogyasztó és a tartalomgyártó szempontjából is fontos lesz

– tette hozzá.

Megismerni az AI-t

A szakember mindamellett, hogy fontosnak tartja az időnkénti digitális detoxot, függetlenül attól, hogy AI vagy nem AI-tartalmat fogyasztunk, a tudatos felhasználásra, az edukációra fektetné a hangsúlyt. Nem kell kimenekülni ebből a megváltozott digitális világból, csak okosan kell a magunk hasznára fordítani – jegyezte meg.

Fontos, hogy minél többet tájékozódjunk a mesterséges intelligenciáról, ugyanakkor ki kell próbálni, kitapasztalni, hogyan viselkedik.

„Nagyon sokan félnek tőle, hiszen van egy egész generáció, amelynek tagjai a Terminátor film révén találkoztak először a mesterséges intelligenciával. Viszont ha tudjuk, hogy az AI nem intelligens, tudatában vagyunk annak, hogy ez egy eszköz, amit lehet jól használni, mert segít a hatékonyságban, ugyanakkor nem egy világmegváltó eszköz, akkor nincs miért aggódnunk” – fogalmazott.

Bár az AI megkönnyít bizonyos feladatokat, automatizációkat lehet általa véghez vinni, a szakember szerint nem kell félteni a munkahelyeinket tőle, ugyanis teljesen nem tudja helyettesíteni az embert.

Meglátása szerint ugyanakkor versenyelőnyben lesznek azok a munkaerőpiacon, akik megtanulják használni a mesterséges intelligenciát, hiszen bizonyosan lesznek olyan területek, amelyeket az AI átalakít.

Nem helyettesíti az AI az emberi kapcsolatokat sem, még ha nagyon könnyű is belecsúszni abba az illúzióba, hogy a csevegőprogramban egy másik, élő, hús-vér emberrel beszélgetünk, hiszen az emberi viselkedést utánozza: segít, támogat, megerősít, pozitív visszajelzéseket ad. Nagyon sokan bizalmas, magánéleti problémáikat is a ChatGPT-vel osztják meg, egy felmérés szerint pedig hetente több mint egymillió ember küld olyan üzenetet a ChatGPT-nek, amelyből az öngyilkossági szándék jelei szűrhetők ki.

A szakember ezért is tartja fontosnak az AI kapcsán az edukációt, illetve annak tudatosítását, hogy az emberi kapcsolatokat nem helyettesíti az eszköz.

A mesterséges intelligencia legnagyobb veszélyét a szakember nem az eszközben, hanem a használati módban látja, hiszen ahogy megkönnyít bizonyos feladatokat, úgy rossz dolgokra is felhasználható, ugyanakkor a vele kapcsolatos tudatlanság is veszélyes lehet.

Hogyan ismerjük fel a deepfake videókat?

A Román Rendőrség Facebook-bejegyzésben ad néhány támpontot, amelyek segítségével kiszűrhetjük a mesterséges intelligencia segítségével, a megtévesztés szándékával generált deepfake videókat:
– a pislogás ellenőrzése: sok régebbi deepfake esetében a videóban szereplő személy pislogása természetellenes volt; 2025-re ez jelentősen javult, de továbbra is előfordulnak rendellenességek;
– a szájmozgás és a hang szinkronja gyakran nem tökéletes, főleg a nem angol nyelvű felvételeknél;
– megvilágítás és árnyékok: ellenőrizze, hogy az arcot érő fény megegyezik-e a háttér megvilágításával;
– a szemeken és a fogakon levő visszatükröződések gyakran hiányoznak vagy
természetellenesek;
– a kéz és ujjak még mindig sok AI-modell gyenge pontja – az ujjak kinézete természetellenes lehet, vagy túl sok, esetleg túl kevés ujj jelenik meg; a deformált kezek és ujjak 2025-ben is gyakran előforduló deepfake-hiba;
– furcsa foltok, arc körüli elmosódás, természetellenes átmenetek jelennek meg a felvételen;
– következetlen háttér vagy eltorzult tárgyak;
– aszimmetrikus szemek vagy rendellenes pupillák;
– szokatlan haj vagy fizikailag értelmetlen ruházat;
– használjon fordított képkeresést (Google Lens, TinEye) – ha a kép sehol máshol nem jelenik meg a közzététel előtti időpontban, gyanús lehet.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben