A mikroműanyagok – a műanyaghulladék lebomlásából származó apró darabok – globális problémává váltak, ám Bihar megyében eddig nem álltak rendelkezésre konkrét adatok jelenlétükről. A mostani tanulmány, amelynek eredményeit a „Fishes” című tudományos folyóiratban publikálták, az első, amely ezt a jelenséget a Sebes-Körösben vizsgálja.

Marcus Drimbea, az Aqua Crisius alelnöke és a tanulmány társszerzője a Bihoreanul hetilapnak elmondta: a kutatás ötlete főként abból a kíváncsiságból született, hogy a vízszennyezés hatásait a lehető legkisebb szinten is megfigyeljék. A kutatásban részt vett még Diana Cupșa, a Nagyváradi Egyetem Biológiai Tanszékének vezetője és Andrei Togor környezetvédő ihtológus is.

A „Cu apele curate” program támogatásával végzett vizsgálat során a kutatók 2024 őszén hat halfaj egyedeit gyűjtötték be a folyóból – domolykót, márnát, pisztrángot és paducot is, vagyis a bihari horgászok kedvenceit – írja a hetilap.

Összesen több mint 58.000 részecskét azonosítottak 112 halban, amelyeket két helyszínről, Körösgégény falu közelében és Nagyváradon gyűjtötték. A részecskék többsége rendkívül apró volt, 0,025 és 0,1 milliméter közötti méretű, tehát mikroszkóp nélkül láthatatlan.

A vizsgálatba azért vontak be több halfajt, hogy kiderüljön, befolyásolja-e a szennyezés hatását a táplálkozási mód, és arra a következtetésre jutottak, hogy mindegy, hogy a hal a folyó alján vagy a folyó más részén táplálkozik, mindenképpen bejut a szervezetébe a szennyezés. Az is kiderült, hogy a nagyobb és idősebb halak több részecskét halmoztak fel, ami folyamatos, hosszú távú kitettségre utal.

Meglepő módon a kutatók azt találták, hogy a vidéki szakaszokon, vagyis az Élesd fölött élő halak szennyezettebbek voltak, mint a nagyváradi példányok. A felsőbb szakaszon 58 halban közel 40 ezer részecskét találtak, míg a városi szakaszon 54 halban mintegy 19 ezret. Ennek oka az lehet, hogy a falvakban gyakrabban dobnak hulladékot a folyómederbe, mint Nagyváradon, ahol nagyobb az esélye annak, hogy ezt észreveszik, és gyakoribbak a víztisztítások is.

– mondta Drimbea a Bihoreanul hetilapnak.

Bár a mikroműanyagokat eddig csak az emésztőrendszerben mutatták ki, nem zárható ki, hogy más szervekbe is eljutnak. Nemzetközi kutatások szerint a nagyon apró műanyagrészecskék a véráramba kerülhetnek, és felhalmozódhatnak az izmokban vagy szervekben, például a májban vagy az agyban. Diana Cupșa elárulta, hogy a kutatást folytatni szeretnék: már rendelkeznek a szükséges mintákkal, és azt vizsgálják majd, hogy a mikroműanyagok eljutottak-e a halak izomzatába is. Ez különösen fontos, hiszen az emberek a halak izomhúsát fogyasztják.