Pap István
Dumitru Țiplea, Bihar megye prefektusa azt találta ki, hogy mostantól a kormánynak alárendelt megyei intézmények valamennyi igazgatóját tömörítő Bihar Megyei Prefektúrai Kollégium ülésének elején rövid történelmi visszatekintőt tartanak a gyűlés tagjainak. „Mostantól állandó vendégünk Sorin Șipoș professzor, aki minden ülés elején bemutatja a hónap legfontosabb pillanatát vagy egy-egy figyelemre méltó személyiséget. Ma Avram Iancu személyiségét idézi fel halálának 150 éves évfordulója alkalmából” – fogalmazott a prefektus. Dr. habil Sorin Șipoș, a Nagyváradi Egyetem Történelem Karának professzora ismertette Avram Iancunak 1850. december 20-án, tehát az 1848-as forradalom és szabadságharc után kelt politikai végrendeletét, melynek lényege az, hogy a román szabadságharcos belátta azt, hogy a románok jogait nem fegyverekkel, hanem iskolával, tanulással lehet elérni, ezért azt javasolta a románoknak, hogy hozzanak létre egy jogakadémiát a román vezető elit kinevelése céljából. A professzor, aki természetesen ideális képet festett az erdélyi román szabadságharcosról, egy Avram Iancuról szóló kötetből is elhozott huszonöt darabot, melyeket a gyűlés után ingyen osztottak ki az azt igénylőknek.
Időhiány
Sorin Șipoș nem beszélt túl sokat, körülbelül tíz percet, de ez is elegendő volt arra, hogy ezt követően időkrízis alakuljon ki és Dumitru Țiplea prefektus mind a környezetvédelmi ügynökség, mind pedig a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjének azt javasolja, hogy fogják rövidre mondandójukat. Nicolae Hodișan, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője az ülés után ki is fejezte nemtetszését Dumitru Țipleanak mondván, hogy egy ilyen fontos, szerteágazó feladatokat ellátó intézménynek és annak vezetőjének mint a mezőgazdasági igazgatóság nem biztosítanak kellő időt arra, hogy ismertesse tevékenységét. Azt mindenesetre el tudta mondani, hogy Bihar megyében 489.596 hektárnyi mezőgazdasági terület van, ebből 319.258 hektár a megművelhető termőterület, 119.226 hektár legelő, a többi pedig rét, szőlő- és gyümölcsöskert. A 2021-22-es agrárévben Bihar megyében búza termesztés volt a legnagyobb, ugyanis 56.815 hektárnyi területen vetették el és 244.304 tonnányi búza termett, ez hektáronként 4,3 tonna termést jelent. Hodișan hangsúlyozta, hogy nagy potenciál van az ökológiai gazdálkodásban, ugyanis míg 2020-ban 324 gazdálkodás rendelkezett ökomezőgazdasági igazolással, addig 2022-ben már 441 ilyen gazdálkodás működik a megyében. Ugyanilyen igazolást lehet beszerezni legelőkre is, ennek kapcsán azonban Hodișan megjegyezte, hogy minden bizonnyal csak az uniós támogatás megszerzéséhez kell a tulajdonosoknak ez a besorolás, mert egyébként ezeken a legelőkön meglehetősen kevés állat legel.
Adatok
Az állattenyésztés kapcsán Hodișan felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző állatállományok annak függvényében nőnek vagy csökkennek Bihar megyében, hogy mekkora támogatást kapnak a gazdák az Európai Uniótól. Elmondta, hogy az évek során a szarvasmarha és a sertésállomány csökkent, a madárállomány nagysága nem változott különösebben, ezzel szemben nagyon megnőtt a juhállomány. Hodișan el tudta még mondani azt, hogy jelentős összegekkel támogatja a kormány a baromfi- és a sertéstenyésztést. Mint mondta, Bihar megyében egyetlen sertéstenyésztő tízmillió eurós támogatást kapott, a teljes beruházás 80 százalékát, és további négy baromfitenyésztő 1,7 – 4 millió euró közötti támogatást kapott.







