P. Nagy Noémi
Egy estére hátrahagyva gondjaikat felhőtlenül nevettek mindazok, akik részt vettek Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó Tegnap is ma jöttem haza című önálló estjén a váradi Posticum épületében. A műsort „híres mulatók és mulatások igaz szereplői, régvolt csárdaküszöbök, kocsmalépcsők híres koptatói, bogáncs sorsú határbeliek” ihlették, ezért a helyszínválasztás nem feltétlenül volt szerencsés. Emiatt Berecz András is szabadkozott: bogáncs sorsú kocsmajárók történeteit mondanám el ebben a lelki töltöttségű házban. Mindezen felülemelkedve a résztvevők igen jól érezték magukat. Az est során elhangzott történeteket nem igazán lehet írásban visszaadni, ezeket hallani, átélni kell. Így kaphatunk képet arról, miért is mondhatjuk Berecz Andrásra, hogy barátságos és közvetlen mesélő, aki eggyé vált a magyar néphagyománnyal. Az est során elhangzott az is, hogy minden mondat mögött ezer kilométer van. Ezzel Berecz András a gyűjtéssel töltött évekre utalt, a megtett hosszú utakra, amelyek során erdélyi idős emberektől hallott történeteket jegyzett le, ezeket pedig az előadások során adja vissza a közönségnek. „Negyven évig hallgattam az öregeket és pótoltam a tudományom”, mondta el a jelenlevőknek Berecz András hozzátéve, hogy manapság már a kicsi gyermekek beszédét is figyeli, mert őszinte lelkük mókás mondatokat adnak ajkaikra, és a bennük rejlő bölcsesség és igazság nem egyszer meglepi a felnőtteket is.
Lélekrajz a kocsmában
A műsor végén Berecz Andrást kértük, osszon meg pár gondolatot az előadás ötletét adó „bogáncs sorsú” emberekről. „Mivel egy ilyen spirituális helyre kerültem, itt megtépázták az én vitorlámat. Itt megfeleztem a bolondságaimat, mert ma kocsmás történeteket hoztam. De sose félek menet közben megnyirbálni, átalakítani az előadást. Olyan emberekről szól a mese, mint Kerék Pali bácsi, Jól beteszi Gyuszi bácsi, Kicsi Péter bácsi, akik a legnagyobb kocsmások voltak, és a beszédjük, olyan volt, hogy azonnal ki lehetett volna nyomtatni. Képzelet, szárnyaló fantázia volt bennük. Persze férfi-soviniszta szövegek voltak ezek. A kocsmát idegekkel kell bírni, főleg az asszonyoknak. Aki ide bejön, békéljen meg azzal, hogy ez ilyen. Itt a férfi lélek rejtelmeibe, zugaiba lehet bepillantani, itt kijön az, amit odahaza nem mondanak el, csak egymás között, egymás sebét nyalogatva. Aki kíváncsisággal fordul feléjük, azoknak ezek a történetek nagyon derűsek és tréfásak, de aki borzasztó merev, az ettől lefonnyad” – mondta el Berecz András. A hétfő esti eseményt a Borostyán Produkció és a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezte, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával.