A világ számos pontját erőszak sújtotta 2025-ben. A szomszédunkban zajló ukrajnai háború ugyanolyan intenzitással folytatódott, mint az ezt megelőző években, és még mindig nem látni előre, hogy mikor jutnak el a felek legalább a tűzszünetig. Súlyos a helyzet Dél-Szudánban, ahol március 27-én ugyan aláírtak egy, a békefolyamat stabilitását segítő egyezményt, de azt követően újra fellángolt az erőszak, és az ország kezd visszasodródni a polgárháborúba. Bizonytalan a helyzet Délkelet-Ázsiában is: Thaiföld és Kambodzsa támadta egymást a határtérségben, majd október 26-án aláírtak egy tűzszünetet, ennek ellenére a harcok tovább folytatódtak. A legújabb fejlemény, hogy december 27-én ismét tűzszüneti megállapodást kötött a két ország, de túl korai lenne még megállapítani, hogy mennyire lesz tartós ez az egyezség.
Mindazonáltal a világban elindult egy egyelőre ingatag, de pozitív folyamat is a béke irányába. Január 19-én tűzszünetet kötött Izrael és a Hamász, október 9-én pedig egy átfogó tervezetet fogadtak el, amely a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett húszpontos béketerv első szakaszát jelentette. A megállapodás nem végleges béke, hanem egy többfázisú konfliktusrendezési keret első sikere, ami nem garancia, de mindenesetre reményt nyújt a hosszú távú stabilitás megteremtéséhez a térségben. Szintén pozitív fejlemény, hogy június 27-én békeegyezményt kötött Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság, augusztus 8-án pedig Örményország és Azerbajdzsán állapodott meg, amivel egy évtizedek óta tartó konfliktust zárt le a két ország. Meg kell jegyezni, hogy az említett két egyezmény létrejöttében is jelentős szerepet játszott Donald Trump, aki diplomáciai közvetítőként és házigazdaként, illetve nyomásgyakorlással hatott a felekre a megegyezés érdekében.
Pápaválasztás és műkincsrablások
2025. április 21-én elhunyt Ferenc pápa, a katolikus egyház feje. A május 8-án a Vatikánban lezajlott konklávé során Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg pápává, aki a XIV. Leó nevet vette fel. Ezzel ő lett a katolikus egyház történetének első amerikai születésű pápája.
Fotó: Képernyőmentés/Vatican News
2025 a műkincsrablások éve is volt. Ismeretlenek értékes dák műkincseket loptak el a hollandiai Drents Múzeumból a január 25-én elkövetett robbantásos betörés során. De talán ennél is meghökkentőbb volt az a műkincsrablás, amely a híres párizsi Louvre múzeumban történt október 19-én. A bűnözők emelőkosaras teherautóval, fényes nappal hatoltak be az Apolló-galériába, 88 millió euró értékű, Napóleonhoz köthető ékszert tulajdonítottak el, majd robogóval menekültek el. Az eset óta nagy nemzetközi nyomozás zajlik, több gyanúsítottat is letartóztattak.
Az űrutazástól a Nobel-díjig
2025-ben is volt okunk arra, hogy büszkék legyünk magyarságunkra. Kapu Tibor űrhajós kelet-európai idő szerint június 25-én, az Axiom–4 küldetés tagjaként elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából, ezzel Farkas Bertalan után ő a második magyar, aki kijutott a világűrbe. A misszió július 15-ig tartott. A magyar irodalom és kultúra jelentős sikereként könyvelhetjük el azt, hogy 2025-ben Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, míg a magyar–kanadai származású David Szalay a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat kapta meg Flesh című regényéért.
2025-ben is volt okunk arra, hogy büszkék legyünk magyarságunkra. Kapu Tibor űrhajós kelet-európai idő szerint június 25-én, az Axiom–4 küldetés tagjaként elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából, ezzel Farkas Bertalan után ő a második magyar, aki kijutott a világűrbe. A misszió július 15-ig tartott. A magyar irodalom és kultúra jelentős sikereként könyvelhetjük el azt, hogy 2025-ben Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, míg a magyar–kanadai származású David Szalay a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat kapta meg Flesh című regényéért.
Fotó: HUNOR - Magyar Űrhajós Program
Akiktől búcsúznunk kellett
Sajnos hosszú az emberiség idei veszteséglistája. A nemzetközi filmvilág szinte folyamatosan gyászolt, hiszen alig telt el hónap úgy, hogy ne kapjunk hírt halálesetről. Január 16-án hunyt el David Lynch filmrendező, és ugyancsak ebben az évben távoztak az élők sorából olyan világhírű színészek, mint Gene Hackman, Richard Chamberlain, Val Kilmer, Diane Keaton, Robert Redford, Claudia Cardinale, és a legutóbbi szomorú hír: december 28-án, 91 éves korában elhunyt Brigitte Bardot francia színésznő is. A nemzetközi zenei világ is gyászolt: július 22-én hunyt el Ozzy Osbourne legendás rockénekes, december 22-én pedig Chris Rea gitáros, énekes, dalszerző. Az irodalmi világ az idén búcsúzott Mario Vargas Llosa Nobel-díjas írótól és Tom Stoppard drámaírótól. 2025-ben hunyt el Giorgio Armani divattervező és James D. Watson biológus is, a DNS szerkezetének egyik felfedezője. Augusztus 5-én elhunyt Ion Iliescu, Románia első szabadon választott elnöke.
Számos magyar személyiségtől is búcsúztunk. Január 2-án hunyt el Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász. Meghalt Mezey György, a magyar labdarúgás meghatározó alakja, valamint Békés Itala, Balázs Péter és Kálloy Molnár Péter színművészek. Életének 96. évében elhunyt Sajdik Ferenc grafikusművész, és 2025-ben távozott Kincses Előd jogász, közíró, polgár- és emberjogi harcos is.
A Bihar megyei és nagyváradi magyarság is gyászolt az idén.
a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság alapító elnökére, továbbá Miske László Jászai Mari-díjas színművészre, a nagyváradi Szigligeti Színház örökös tagjára, Szűcs István egyetemi adjunktusra, rektorhelyettesre, aki kiemelkedő jelentőségű intézményépítő munkát fejtett ki a Partiumi Keresztény Egyetem megteremtése érdekében.
Fotó: Paizs Zsolt
Fény és árnyék
Románia a fény és árnyék országa volt a 2025-ös esztendő elején: január 1-től a schengeni övezet teljes jogú tagja lett, ami az állam rendszerváltás utáni történelmének egyik legjelentősebb fejleménye, ugyanakkor politikai bizonytalanság uralkodott az országban a 2024. évi elnökválasztások érvénytelenítése miatt. A válság hatásaként február 12-én lemondott tisztségéről Klaus Iohannis államfő, helyét ideiglenes jelleggel Ilie Bolojan, a szenátus elnöke, Nagyvárad korábbi polgármestere és a Bihar Megyei Tanács volt elnöke vette át.
A május 4-én megrendezett megismételt romániai elnökválasztáson George Simion, a Szövetség a Románok Egységéért (AUR) elnöke végzett az élen, a második helyet Nicușor Dan, Bukarest független főpolgármestere szerezte meg. Az államfőválasztás első fordulójával egy időben zajlott le a Bihar Megyei Tanács elnöki tisztségére kiírt időközi választás is, amelyet a liberális Mircea Mălan nyert meg.
A május 18-án tartott államfőválasztás második fordulóját Nicușor Dan nyerte, így ő lett Románia új elnöke; május 26-án letette a hivatali esküt, majd kinevezte az Ilie Bolojan vezette kormányt, melyet négy párt – PSD, PNL, USR, RMDSZ – koalíciója alkot, illetve támogatja azt a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja is. Az új kabinet azonnal megkezdte a költségvetési hiány lefaragását, ám a megszorító intézkedések komoly feszültségeket okoznak a társadalomban. A kormány deficitcsökkentő intézkedéseinek második csomagja a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformjára is kiterjedt, amiből hónapok óta tartó konfliktus robbant ki a kormány és az igazságügyi rendszer irányítói között. A feszültséget tovább fokozta a Recorder által közzétett dokumentumfilm, amely a román igazságszolgáltatás súlyos, rendszerszintű problémáira világított rá; ennek hatására utcai tüntetéseken követelték az igazságügyi rendszer reformját. Mindezek a fejlemények még nem jutottak nyugvópontra, ezért az elemzők úgy látják, hogy 2026-ban pénzügyi, gazdasági, valamint társadalom- és államszervezési szempontból is nehéz év vár Romániára.
A válság május 5-én kezdődött, a helyzet pedig egyre súlyosbodott: az ott elfolyó patak hatalmasra duzzadt vízhozama betört a tárnákba, elárasztva a bánya belsejét és megrongálva a nemrég befejezett helyreállítási munkálatokat. Úgy tűnik, a sóbánya gyakorlatilag menthetetlen.
Helyi fejlesztések
2025-ben is számos fejlesztés zajlott, illetve fejeződött be a megyében és a megyeszékhelyen. Nagyváradon január 11-én átadták az ország akkor legnagyobbnak számító bölcsődéjét: a napenergiával ellátott, tágas és modern kialakítású létesítmény 110 férőhelyes. Áprilisban megnyílt a Vitéz (Decebal) úti közúti aluljáró. Júniusra elkészült a Váradszőllős egy részét geotermikus vízből ellátó fűtésrendszer, és szintén júniusban avatták fel az MCC nagyváradi képzési központját. Az idén fejeződött be a váradi Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár korszerűsítése is, amely az ország egyik legmodernebb ilyen jellegű intézményévé vált.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a tulajdonos Stihl család jelenlétében avatták fel október 15-én a Stihl nagyváradi gyárát, ahol akkumulátorokat és akkumulátoros eszközöket gyártanak. A metropolisz-övezeti elkerülő út Nagyürögd és Félixfürdő közötti szakaszát már 2024-ben megnyitották, és 2025-ben a teljes szakaszon befejeződtek a munkálatok egészen Fugyivásárhelyig. Elkészült a bihari elkerülő út is. A Sebes-Körös szurdokvölgyében a környezetvédelem és a turizmus fellendítése érdekében zajlottak beruházások: Réven, Vársonkolyoson, Barátkán és Bihardobrosdon kempingek létesültek. Novemberben az első látogatók birtokba vehették a margittai rekreációs központot.
Idén elkezdődött több nagyváradi zöldövezet rehabilitációja, ezek közül is a legjelentősebb munkálat a Nagyvásártér (December 1. park) felújítása. Novemberben indult a nagyváradi korzó korszerűsítése, és szintén 2025-ben kezdődött és zajlik a Jád-völgyi víztározó nagyszabású felújítási munkálata. Meg kell említeni ugyanakkor azt is, hogy újrakezdődött az A3-as észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszainak az építése is.
Közéleti és kulturális események
A most lezáruló év egyik aggodalomra okot adó fejleménye a Mihai Eminescu Főgimnázium felújításához kapcsolódik. Erre hivatkozva ugyanis a nagyváradi önkormányzat májusban felszólította Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátot, hogy hagyja el a kolostorként szolgáló épületrészt, mivel uniós forrásokat csak akkor kap a város, ha a teljes épületkomplexum a birtokában van. Mivel az apát nem tett eleget a felszólításnak, az önkormányzat kilakoltatási pert indított ellene.
Május 24-én Nagyváradon zárta a „békéért és a nemzeti összefogásért” megtett országjáró gyalogtúráját Magyar Péter, a magyarországi ellenzéki Tisza Párt elnöke. Június 3-án hivatalosan is felavatták a nagyváradi repülőtéren az új München–Nagyvárad légi járatot. Az év utolsó harmadában sajnálatos esemény történt Bihar megyében: november végén Hegyközszentimrén engedély nélküli vízkút fúrása okozott veszélyes víz- és gázkitörést, amelyet mindmáig nem sikerült elfojtani.
Nagyvárad gazdag kulturális élettel dicsekedhetett 2025-ben is. A számtalan érdekes, értékes és rangos esemény közül szintén a teljesség igénye nélkül említjük meg a január 16–21. között lezajlott MAFESZT színházi fesztivált, a tavasszal megtartott Festum Varadinum rendezvénysorozat gazdag programkínálatából kiemeljük Fenyő Miklós, az Első Emelet, a Valmar, a Halott Pénz és a Moby Dick koncertjét. A Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében adták át május 3-án a felújított Léda-házat, és ekkor helyezték ki a főbejárat mellé Ady és Léda szobrát, Deák Árpád szobrászművész alkotását. Itt említjük meg azt is, hogy Dánielisz Endre irodalom- és helytörténész, pedagógus születésének 100. évfordulója alkalmából június 8-án Nagyszalontán felavatták az emlékére készített szobrot, melynek alkotója szintén Deák Árpád volt. Visszatérve Nagyváradra, a júniusban lezajlott Szent László Napokon többek között Szikora Róbert és az R-Go, Korda György és Balázs Klári, valamint a Republic együttes szórakoztatta a nagyérdeműt. Az idén július 4–6. között tartották meg Nagyváradon a nagyszabású Középkori Fesztivált a váradi várban és új helyszínként a Sebes-Körös partján is. Nagyvárad egyre rangosabbá váló komolyzenei fesztiválja a Sounds of Oradea, melynek csúcspontja idén nem egy nagyzenekari produkció, hanem egy kamaraest volt: Mischa Maisky világhírű csellóművész és gyermekei adtak emlékezetes koncertet június 15-én a római katolikus bazilikában. Az október 10–12. között megrendezett Nagyváradi Ősz fesztivál egyik sztárvendége pedig a belga Hooverphonic együttes volt.
Változások a Bihari Napló életében
Lapunknál is jelentős változást hozott 2025. Ettől az évtől hetilappá alakult át a Bihari Napló, melyet májusban átvett a székelyföldi központú Príma Press Kft. Ennek a változásnak a keretében megújult hetilapunk arculata, és az erdon.ro helyett biharinaplo.ro néven indítottuk újra hírportálunkat. Ebben az új közegben és új kontextusban igyekeztünk és igyekszünk továbbra is helytállni, örömmel tapasztalva olvasóink visszajelzései alapján, hogy nem is sikertelenül. Ugyanakkor nagyon kedvező szakmai visszajelzéseket is kaptunk a most lezáruló évben: szeptember 23-án két kollégánkat is díjazták a Hivatásos Újságírók Szövetsége (UZP) Bihar megyei fiókszervezetének gáláján: a szakmai grémium döntése értelmében 2024-ben nyújtott teljesítménye alapján Ciucur Losonczi Antonius kapta a „legjobb magyar újságíró” díjat, míg „az év fotósa” elismerésben Alexandru Nițescu kollégánk részesült. Pár nappal később, szeptember 27-én e sorok írója vehette át Szovátafürdőn a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) által adományozott Szilágyi Aladár-díjat az írott sajtó kategóriában. Ezek a változások és elismerések is ösztönző erőt adnak ahhoz, hogy továbbra is szolgáljuk Bihar megyei olvasóközönségünket, abban bízva, hogy kitartanak mellettünk 2026-ban is.
Dance
