Kolozsvár Janovics Jenőnek köszönhetően a magyar filmgyártás bölcsője, a Magyar menyegző pedig hazatért Kolozsvárra – emelte ki a miniszter.
A részben Kalotaszegen forgatott, Káel Csaba rendezte filmet a tallinni világpremier után szombat este ősbemutató keretében mutatták be a Kolozsvári Magyar Operában a filmben közreműködőknek. Közülük sokan népviseletben érkeztek a bemutatóra – írja az MTI.
Fotó: Orbán Orsolya
Gulyás Gergely ünnepi beszédében különös örömnek nevezte, hogy magyar film ősbemutatóját tartják Kolozsváron. Rámutatott: a 21. század filmiparában egyre ritkább, ezért egyre értékesebb, ha olyan filmek születnek, melyekről úgy érezhetjük, velünk is megtörténhetett volna.
– húzta alá.
Felidézte, hogy a táncházmozgalom alapítói előtt tisztelgő alkotás „egy nemzedékről szól”, mely a határok ellenére, a kommunizmus elhallgatásának idején „mégis felfedezte Erdélyt”. Ecsetelte mindazokat a nehézségeket, melyekkel szembesülniük kellett. Rámutatott: miközben az utakon zötykölődtek, élvezték a népzenét, találkoztak az őket segítő erdélyi magyar emberekkel és „észrevétlenül hazatértek Erdélybe”.
Fotó: Szupermodern Stúdió
– mondta Gulyás Gergely.
Hozzátette: a Kalotaszegen forgott filmet „itthon” kellett bemutatni először, mielőtt „otthon” is vetíteni lehetne.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is arról beszélt, hogy a közönség olyan magyar filmet nézhet, mely
Felidézte a 80-as éveket, amikor járt táncházban és Kallós Zoltán néprajzkutató vezetésével Kalotaszeget is megismerte. Rámutatott: a táncházmozgalom a szabadságot adta a kommunizmus sötét éveiben, egy csoda volt.
Fotó: Szupermodern Stúdió
– mondta. A táncház ellenálló volt, csak ezt nem hangos tiltakozással tette, hanem élettel, nem kiáltvánnyal, hanem énekkel – fogalmazott.
Aláhúzta: a Magyar menyegző is azt mondja el, hogy
Az a közösség, melynek erős gyökerei vannak, nem fél a jövőtől, mert otthon van a szülőföldjén és a világban.
Káel Csaba rendező csodálatosnak nevezte, hogy a kalotaszegiek, akik számára még élő az örökség, a magyarországiaknak is megmutatják, és segítenek azt továbbadni az utókornak.
– húzta alá.
Felidézte, hogy Bartók Béla erdélyi népzenei gyűjtőútjai során volt a legboldogabb, míg a 70-es években táncokat gyűjtöttek Erdélyben.
– mondta.
Fotó: Szupermodern Stúdió
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója közölte: az épületben 105 éve tartották magyar film ősbemutatóját, a Janovics Jenő vezette filmgyár utolsó filmjét, a Világrémet. Legismertebb filmje, A tolonc is menyegzővel fejeződött be Torockón, míg Káel Csaba kalotaszegi lakodalmat mutat be. Megköszönte az alkotóknak, hogy a filmmel Erdélyt, Kalotaszeget népszerűsítik világszerte.
A Magyar menyegző a magyar néptánc, népzene erejét és a szerelem örök történetét egyesíti a filmvásznon. Az alkotók célja az volt, hogy egy romantikus történeten keresztül mutassák be a magyar népművészet egyetemes értékeit. A produkció főhajtás a legendás koreográfus, Novák Ferenc „Tata” életműve előtt, aki generációkat inspirált a magyar néptánc megőrzésére és továbbvitelére.
Főszereplői: Törőcsik Franciska és Kovács Tamás, és a táncházmozgalom olyan legendás képviselői is megjelennek benne, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Farkas Zoltán Batyu, Tóth Ildikó Fecske, a Muzsikás Együttes. A filmben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei is fellépnek.
A film producere és vezető operatőre Lajos Tamás, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor, zenekarvezető Pál István Szalonna. Látványtervezője Szendrényi Éva, jelmeztervezője Vavrinecz Krisztina, vágója Makk Lili.
Dance
