BN-összeállítás
Idén a Bethlen Gábor Alap támogatásával a gipszmodellt Deák Árpád nagyváradi szobrászművész készíti el – tudtuk meg Hasas Jánostól, a Pro Rév Egyesület elnökétől. A bronzba öntést – az anyagiak miatt – jövőre tervezik.
A kőszegi levéltár kutatásai alapján Bersek József 1807. december 20-án született Kőszegen. Édesapja Bersek János posztós, édesanyja Simon Antónia. II. Ferdinándtól nyertek nemesi levelet hadi érdemeikért. Kisgimnáziumi osztályait Kőszegen, logikai, filozófiai tanulmányait a szombathelyi líceumban végezte. 1821-ben (13 éves korában) elveszítette édesapját. 1826. február 6-án Bécsbe utazott, és az ott állomásozó Klermaier 8. huszárezred közvitéze lett. Hódmezővásárhelyen, Aradon, Bécs mellett, Troppanban teljesített szolgálatot, s közben fokról fokra lépegetett fölfelé a hivatásos katonák ranglétráján. Még abban az évben (1826) altisztté nevezték ki, majd 1830-ban őrmesterré, 1838-ban hadnaggyá, 1845-ben második kapitánnyá, 1848 elején pedig századossá léptették elő. „Az 1848-iki francia forradalom átvillanyozta egész Európát” – írta életrajzában.
Az 1849-es tavaszi hadjáratok harci sikereihez is nagyban hozzájárult Bersek József, aki ekkor már a nagyváradi születésű honvéd tábornok Nagysándor József főparancsnoksága alatt küzdött. A honvéd tábornok jelentéséből, amit a nagysallói ütközetről írt, kiderül vitézsége: „A 2. és a 8. huszárezrednek parancsnokai, Pikéty és Bersek alezredes különös érdemeket szereztek maguknak azáltal, hogy a legnagyobb golyózáporban 500 méter távolságra előrenyomultak, sőt egy ellenséges üteget visszavonulásra kényszerítettek.” Az ácsi erdőnél pedig két császári gránátos század bekerítésével fényes győzelmet aratott. Vitézségéért április 26-án Komáromnál Görgey Artúr, a fővezér tüntette ki babérkoszorús érdemjellel Berseket, május 16-án pedig maga Kossuth Lajos, az ország kormányzója írta alá ezredesi kinevezését.
1849. augusztus 2-án Nagysándor József hadteste, amelyben Bersek ezredes is szolgált, felvette a harcot Debrecennél a jóval nagyobb, 60 ezer fős orosz túlerővel, és elszánt hősiességük ellenére vereséget szenvedtek. A magyar hadtest maradványai az Aradra vonuló Görgey Artúr főseregét követték. Így a 8. huszárezred parancsnokaként érte az 1849 augusztus 13-i világosi fegyverletétel, s annak következményei: „Aradon mi, volt császári tisztek mind halálraítéltettünk, mely ítélet számomra minden vagyon elkobozása mellett tíz évi várfogásra szelídítettek. Június hó 14-én 1852-ben az ausztriai császár Ferencz József körútjába ejtette Aradot is, hol én mint tíz évre elítélt több bajtársammal kegyelem útján szabadultam” – írja Bersek néhány oldalas önéletrajzában. 1853–1865 között, vagyis haláláig Réven élt, ahol gróf Zichy Domokos és Ödön uradalmában jószágkormányzó lett.
