Fájó szívvel emlékezünk a szeretett édesanyára, nagymamára, TIPONUT MÁRIA ÉVÁRA halálának 13. évfordulóján. A gyászoló család.
*
Szívünkben mérhetetlen fájdalommal emlékezünk január 2-án a drága Édesanyára, nagymamára, dédnagymamára és testvérre, PAIZS MÁRIÁRA (volt nagyszalontai tanítónőre), aki 20 évvel ezelőtt csendesen átlépett az örökkévalóságba. Hirtelen halála örökké összetörte szívünket. Nekünk ajándékozta a nagylelkűségét, a végtelen jóságát és szeretetét. Kegyelettel őrzött emlékét kísérje határtalan szeretet és hála. Ő mindig élni fog a szívünkben, és érte hulló könnyeink soha el nem fogynak. Áldott legyen az emléked. Nyugodj békében, drága lélek! Köszönet mindazoknak, akik szívünkben megőrzik emlékét. A bánatos család.
*
Hálás szívvel és szeretettel emlékezünk drága szeretteinkre, CZÉGÉNYI MAGDOLNÁRA és CZÉGÉNYI MIHÁLYRA (Örvénd) haláluk évfordulóján. „Fájdalmunkat nem enyhíti az idő múlása / Legyen sírotokon az Isten áldása.” A szerető család.
*
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, dédnagymama, ÖZV. ISPÁNY MAGDOLNA életének 84. évében csendesen megpihent. Temetése 2023. január 2-án, 13 órától lesz a hegyközszentimrei református templomtól. A gyászoló család.
*
Isten akaratában megnyugodva, mégis szívemben mély fájdalommal tudatom minden rokonnal, baráttal, ismerőssel és jó szomszéddal, hogy szeretett férjem, NAGY SÁNDOR (volt zenész, Biharpüspöki) életének 66. évében visszaadta megfáradt lelkét Teremtőjének. Utolsó útjára december 31-én, 13 órakor kísérjük a biharpüspöki református kápolnából. „Szíveket tépnek most az emlékek,/ Egy pár napja még együtt voltunk veled,/ Betegágyadnál fogtuk a kezed,/ Féltőn figyeltük megtört tekinteted./ Elmentél tőlünk, mert szólított Isten,/ Megszűntek szenvedéseid itt lent./ Mennyben vagy, csak ott lehetsz,/ Hisz a szerető férjek hona ez./ Ott vagy, ahol már nem fáj semmi,/ Hol talán könnyű boldognak lenni./ Fáj, hogy nem foghatjuk meg már többé kezed,/ Nem láthatjuk többé mosolygós szemed./ Életed munka volt, szívedben szeretet,/ A jó Isten áldja meg a két dolgos kezed./ Mindig egy álmod volt: a családért élni,/ Soha nem lehet az együtt töltött 42 évet elfelejteni.” Emléked szívemben örökké őrzöm. Isten veled! Búcsúzik tőled örökké gyászoló, bánatos feleséged, Idu.
*
„Elvitted a derűt, a fényt, a meleget,/ Csak egy sugarat hagytál, az emlékedet./ Csoda volt, hogy éltél és minket szerettél,/ Nem is haltál meg, csak álmodni mentél./ Lelked elszállt, mint hópihe a fényben,/ Ragyogsz ránk fényes csillagként az égen./ Pihenj, te drága szív, már megszűntél dobogni,/ Szerető jóságod nem tudjuk feledni./ Mert elfelejteni téged soha nem lehet,/ Csak meg kell tanulni élni nélküled.” Fájdalomtól összetört szívvel búcsúzunk a legdrágább édesapától, apóstól és nagyapától, NAGY SÁNDORTÓL, akit oly hirtelen veszítettünk el. Örökké bánatos fia, Csabi, menye, Anikó és imádott unokái, Anna és Emma. Hogy egy édesapa milyen drága kincs, csak az tudja, akinek már nincs!
*
APA! Hogyha hallasz, látod, könnyes szemem,/ Gyere vissza hozzám, fogd meg mindkét kezem./ Nem hallom a hangod, nem vársz, hogyha megyek,/
S előttem csak akadályok, dönthetetlen hegyek./ Kellene, hogy megmondanád, hol találom helyem,/ Hogy gondoktól már többé ne fájjon a fejem./ Fáj nagyon, hogy nem vagy,/ A csönd is más volt veled,/ Hidd el, hogyha látsz most,/ Szívem sosem feled!/ S ha le tudsz jönni hozzám, néha tedd meg, kérlek,/ Jobb ott neked, tudom, csak egy-egy álmot kérek./ S értelmet nyer napom, azt érezném végre,/ Apa, hogyha hallasz, és látod, hogy kereslek,/ Tedd széppé az álmom, és tudd, hogy SZERETLEK! Fájdalomtól összetört szívvel búcsúzunk a legdrágább édesapától, apóstól és nagyapától, NAGY SÁNDORTÓL, akit oly hirtelen veszítettünk el. Örökké bánatos lánya, Bogi, veje, Csaba, és imádott unokái, Ricsi és Simi.
*
Fájó szívvel búcsúzunk „Keresztaputól”, NAGY SÁNDORTÓL, aki életének 66. évében örökre megpihent. Ott pihensz, ahol már nem fáj semmi,/ S nyugalmadat nem zavarja senki./ Életed elszállt, mint a virágillat,/ De emléked ragyog, mint a fényes csillag. Búcsúzik tőle: Robi, Edina, Dóri és Dani.
*
Fájó szívvel búcsúzom keresztapámtól, NAGY SÁNDORTÓL. Kit szívünkben érzünk, nem hal meg soha,/ Kit lelkünkkel látunk, nem hagy el soha./ Az élet elmúlik, de az emlékek élnek,/ Amíg élünk, őrizzük őket. Búcsúzik tőle keresztfia, Levente és családja.
*
Megtört szívvel búcsúzom sógoromtól, NAGY SÁNDORTÓL. Csendes legyen álmod, találj odafönt örök boldogságot! Kísérje utadat Isten és az ég, a felhőkön túl találkozunk még! Sógornőd, Juliánna.
*
Fájó szívvel emlékezünk SCHUL VICTORRA halálának 13. évfordulóján. Emléke legyen áldott, pihenése csendes! Szerettei.
*
Fájó szívvel emlékezünk a szeretett testvérre, MÉSZÁROS ILONÁRA (szül. PEREI) halálának első évfordulóján. A bánatos család.
*
Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk a drága férjre, apára, apósra és nagyapára, SZABÓ BÁLINT ANDRÁSRA (született Kémeren, lakott Szalárdon) halálának első évfordulóján. „Virágok sűrűjében pihen egy szív csendesen,/ Rég nem dobbant családjáért, messze vitted, Istenem./ Az idő múlik, a fájdalom marad,/ Nem halljuk már többé a kedves hangodat./ Mi szólítunk, a néma sír nem felel,/ De te a szívünkben örökké ott leszel.” Örökké bánatos felesége, Irénke, lányai, Éva, Emese, vejei, Jani, Norbert, unokái, Vivien, Ingrid, Benjámin.
*
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, nevelőapa és nagytata, PAPP LAJOS 60 éves korában, december 29-én elhunyt. Drága halottunkat december 31-én, szombaton 15 órakor a biharpüspöki kápolnából helyezzük örök nyugalomra. Búcsúzik tőle felesége, Gizi, nevelt fia, Attila és unokája, Nikolette, keresztlánya, Andrea és családja, sógornője, Ica és unokaöccse, Gábor.
*
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt PAPP LAJOS. Fájó szívvel búcsúzik tőle húga, Rozália és családja. Emlékét örökre szívünkben őrizzük.
