Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának hathatós anyagi és erkölcsi támogatásával megvalósult a Kisszántói Református Egyházközség tagjainak és Kisszántó magyar faluközösségének egy régi terve, miszerint a Lányi-Boronkay uradalmi síremlék restaurálva legyen, és az azt megillető helyre kerüljön.

Dr. Zabán Bálint Károly lelkipásztor, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság tagja a Bihari Naplónak arról számolt be, hogy az egyházközség vezetősége már évek óta készülődött ezen konkrét terv megvalósítására. Deák Árpád képzőművész tanácsára, akivel már sok közös munka révén szépült a kisszántói református templom belseje, illetve a templomtér, a síremlék és a számára kialakított emlékhely a dél-nyugati templomkapunál kapott helyet.

Azt követően, hogy a Főkonzulátus értesítette az egyházközséget a sikeres pályázatról, idén május 14-én László Attila kőszobrász és műemlék restaurátor, ifj. Németi József kisszántói emlékgyűjtő, Kabai Vince presbiter, valamint a tiszteletes jelenlétében a síremlék darabjai bekerülnek a Kisszántói Református Egyházközség Vass Ferentz temetőjéből a templomkertbe.

„A restaurálás gyönyörű szép és hiteles munkáját László Attila kőszobrász és műemlék restaurátor végezte el nagy gonddal és alapossággal. A síremlék számára a betonmagot, illetve az azt követő nagyon szép térkövezést Spalek Levente kisszántói és borsi kőműves vállalkozó készítette a munkatársaival, éspedig Bereczki Levente Imrével és Szilágyi Norberttel, a Kisszántói Református Egyházközség rendes, egyházfenntartó tagjaival”, magyarázta dr. Zabán Bálint Károly.

Lányi Imréné Boronkay Katalin (1778-1812) emlékére férje, Bihar vármegye akkor egyik legismertebb arisztokratája készített a kor leghíresebb magyar szobrászművészével, Dunaiszky Lőrinccel egy klasszicista síremléket, valamikor 1812-1816 között a helyi lelkipásztor sejtése szerint.

A síremlék az uradalmi makkoskertben állították fel első ízben, majd kommunizmus idején szétszedték, és bevitték az egyházközség temetőjébe. A lelkész már több mint tíz évvel ezelőtt feljegyezte a megvalósítandó tervei közé a síremlék megmentését, és most Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának, illetve Kolozsvári Főkonzulátusának támogatásával ezt sikerült is megvalósítani.

A hálaadó ünnepi istentiszteleten az igét Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette, míg az ünneplő gyülekezetet a hitvallástételét Filep Attila Csaba, a Bihari Református Egyházmegye esperese vezette.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusát dr. Simon Előd konzul képviselte, aki ünnepi beszédben köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva a megvalósítás fontosságát a helybéliek és a teljes magyar nemzet számára, hiszen a Magyar Nemzeti Galéria és több magyar művészettörténész elveszettnek hitte Dunaiszky Lőrinc ezen alkotását.

„Dunaiszky Lőrinc ezen munkáját, eddigi tudásunk szerint, legkorábbi tudományos forrás 1818-ban említi legelőször, éspedig a Tudományos gyűjtemény, 1818. IX. füzet, 110-es oldalán: Dunaiszky Lőrintz, ... Sok betses munkákat készített már e’ Honnyi Mivészünk, amellyek közül ezeket hozzuk fel: ... Egy Emléket hamu-vederrel, és több ékességgel Bihar Első Al Ispányának Lányinak, boldogult hitvese ’emlékezetére, kertben” – számolt be a történtekről Zabán Bálint Károly.

Az ünnepi beszédek rendjén, a síremlékkel kapcsolatosan felszólaltak még László Attila, Boros Örs Jácint tanító, kisszántói egyháztag, Szabó Attila kisszántói közgazdász és Zabán Klára Anna, az Ady Endre Líceum kisszántói diákja. A meghívottak közt jelen voltak Bátori Géza, Bors község polgármestere, a rendezvény támogatója, Derzsi Ákos államtitkár, Botházy Nándor alprefektus, valamint Pető Dalma váradi önkormányzati képviselő és Kardos Miklós, néhai Kardos Sándor kisszántói lelkipásztor unokája. A síremléket dr. Simon Előd és dr. Zabán Bálint Károly leplezték le, az emlékhely Filep Attila Csaba esperese áldotta meg.

„Az állófogadás megszervezéséért hadd illesse köszönet Szabó Attila András gondnokot, Pap Erika nőszövetségi elnököt és Kabai Erzsébetet. Az egyházközség vezetősége óriási hálával tartozik még az egyházközség tagjainak, akik teljes mellszélességgel az ügy mellé álltak, hogy Kisszántó számára és a vendégek számára is ez egy felejthetetlen nap legyen”, hangsúlyozta Zabán Bálint Károly.