Ez tehát nem újdonság, mondta Csomortányi, de az utóbbi időszakban újabb súlyos vádak merültek fel a céggel szemben.

A politikus arra utalt, hogy civil kezdeményezések és nyilvánosságra került felvételek szerint több településen – Szalacson, Bihardiószegen, Szalárdon és Székelyhídon – a szennyvíz tisztítatlanul vagy nem megfelelően megtisztított állapotban kerülhetett az Érbe és a Berettyóba. Elmondása szerint videófelvételek is bizonyítják, hogy szennyezett víz jutott a folyókba.

– hangsúlyozta az EMSZ alelnöke.

A politikus szerint az Apă Canal Nord-Vest működésével kapcsolatos döntéseket gyakorlatilag a Bihar megyei RMDSZ hozza, és az elmúlt több mint tíz évben folyamatos ígéretek hangzottak el a szolgáltatás javításáról, kézzelfogható eredmények nélkül. Csomortányi felidézte, hogy jelenleg az a magyarázat hangzik el a problémák megoldására, hogy a vállalat a nagyváradi vízműtől vásárol majd ivóvizet, amelyet vezetékrendszeren keresztül juttatnak el az Érmellék távolabbi településeire is. Szerinte azonban az idő egyre csak telik, miközben a helyzet érdemben nem javul. Az EMSZ ezért azt várja a vállalattól, hogy nyilvánosan mutassa be azt a nyertes pályázatot, amelyre hivatkozva a szolgáltatás javulását ígéri.

Panasz a gazdasági rendőrségen

Az EMSZ arra is választ vár, hogy a vállalat miért nem tisztítja megfelelően a szennyvizet, miközben a szolgáltatás díját a lakosság megfizeti. Bírálta továbbá a cég átláthatóságának a hiányát is. Mint mondta, a vállalat terveiről, gazdálkodásáról és vezetőinek vagyoni érdekeltségeiről alig található nyilvános információ.

– fogalmazott.

Csomortányi szerint különösen visszás, hogy miközben a szolgáltatás minőségével kapcsolatban folyamatosak a panaszok, a vállalatnak volt forrása arra, hogy Nagykágyán új székházat építsen magának. Hozzátette: több olyan vízügyi beruházás is zajlik jelenleg a térségben, amelyekhez nem a szolgáltató, hanem az önkormányzatok nyertek támogatást, és a politikus szerint érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy a cég saját forrásból mennyi fejlesztést hajtott végre a településeken. Csomortányi István bejelentette, hogy tíz nappal ezelőtt panaszt tett az ügyben a gazdasági rendőrségen. Elismerte, hogy korábbi tapasztalataik alapján kevés bizalmuk van a testület hatékonysága iránt, ugyanakkor reméli, hogy ezúttal érdemi vizsgálat indul. Végezetül pedig az RMDSZ irányába is megfogalmazott egy oldalvágást, mondván:

– zárta nyilatkozatát az EMSZ országos alelnöke. Hogy a szolgáltatással valóban komoly gondok vannak, azt bizonyítják a rekordösszegű bírságok is, amelyeket az elmúlt időszakban kapott a víz- és csatornaszolgáltató cég. A Bihoreanul hetilap azt írja, hogy a Bihar Megyei Környezetvédelmi Őrség ellenőrzéseket végzett, és megállapította, hogy a vállalat négy településen a háztartási szennyvizet tisztítás nélkül vezette az Érbe és a Berettyóba.

– nyilatkozta a hetilapnak Sever Șerbănescu, a Bihar Megyei Környezetvédelmi Őrség vezetője. A feltárt szabálytalanságok miatt a környezetvédelmisek 180 ezer lej bírságot szabtak ki.

– tette hozzá Șerbănescu. A Körösök Vízügyi Igazgatóság pedig a májusi és korábbi ellenőrzések során összesen 754 ezer lejre büntette a szolgáltatót. Az ok minden alkalommal ugyanaz volt: szennyezett víz kibocsátása csatornákba és folyókba. A Környezetvédelmi Őrség elrendelte a szennyvíztisztító telepek kifolyóinak lezárását, hogy a szennyezett víz ne kerülhessen a folyókba. Elvileg a vállalatnak szippantókocsikkal kellene elszállítania azt a szennyvíztelepekre, például Érmihályfalvára. A Bihoreanul helyszíni tapasztalatai szerint azonban ez nem történik meg.

Reagált az Apă Canal Nord-Vest

Kerestük az ügyben Balogh Ferenczet, az Apă Canal Nord-Vest igazgatóját is, aki többek között azt írta elektronikus postán feltett kérdéseinkre, hogy az Érmellék víz- és szennyvízhálózatának problémái nem új keletűek, hanem évtizedek óta gondot jelentenek. A vállalat jelenleg azokat a víz- és szennyvízhálózatokat működteti, amelyeket korábban a helyi önkormányzatok építettek ki, és amelyeket a nagyváradi regionális szolgáltató nem vett át. A közleményben az igazgató elismerte, hogy időnként előfordultak nem megfelelő szennyvízkibocsátások, ugyanakkor azt állítja, hogy ezeket a problémákat folyamatosan kezelik és megszüntetik.

A hosszú távú megoldást a vállalat szerint egy közel egymilliárd lejes regionális fejlesztési program jelenti. A projekt keretében 19 település – köztük Székelyhíd, Érmihályfalva, Érsemjén, Értarcsa, Szalacs, Szalárd, Bihardiószeg és Hegyközcsatár – víz- és szennyvízhálózatát korszerűsítik. A beruházás az Európai Unió 2021–2027-es Fenntartható Fejlődés Programjából kap finanszírozást, és 2029. december 31-ig kell megvalósulnia. A fejlesztés részeként új vízmű épül, 274 kilométer hosszú ivóvízvezeték-hálózat létesül, egy 20 ezer lakosegyenérték kapacitású szennyvíztisztító telep készül, valamint kiépül az a rendszer, amely több település szennyvizét gyűjti össze és vezeti el a központi tisztítóba.

A projekt egyik eleme a Nagyváradi Vízművel való együttműködés is, amelyet minisztériumi elvárásként kell megvalósítani, noha ezt a műszaki megoldást sem a nagyváradi szolgáltató, sem az Apă Canal Nord-Vest nem támogatja – írta Balogh Ferencz, aki korlátozottnak nevezte a vállalat saját beruházási lehetőségeit. Állítása szerint induláskor sem megfelelő eszközparkkal, sem elegendő pénzügyi háttérrel nem rendelkeztek, ezért fejlesztéseiket elsősorban pályázati forrásokból valósították meg. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi díjszabásból az üzemeltetési költségeket is nehezen tudják fedezni. A víz- és csatornadíj együttes összege áfa nélkül 12,21 lej köbméterenként, ami – mint Balogh Ferencz fogalmazott – országos összehasonlításban a negyedik legalacsonyabb tarifának számít a 47 regionális szolgáltató között. Az igazgató nyilatkozott a Bihoreanul hetilapnak is, és ígéretet tett arra, hogy valamennyi kifolyót lezárják a Környezetvédelmi Őrség előírásainak megfelelően.