Pap István

Az elmúlt időszakban történt földrengések – mind Törökországban, mind pedig Gorj megyében – ismét ráirányították a közvélemény és a hatóságok figyelmét a természeti csapásokra és az előzetes kockázatfelmérések fontosságára. Ennek jegyében tájékoztatták az illetékesek a sajtót csütörtökön a Bihar megyei prefektúra székhelyén. Dumitru Țiplea prefektus felvezetésként elmondta, hogy az elmúlt három év alatt különböző kríziseket kellett menedzselni: két évig az új koronavírus világjárvány nehezítette az életünket, majd az extrém időjárási viszonyok, áradások és aszályok sújtották a régiót, aztán következett az ukrajnai háború, most pedig a földrengések jelentik a veszélyforrást.

Dumitru Țiplea bejelentette, hogy elvégezték Bihar megyében a földrengési kockázatok felmérését. Az ebből a szempontból vizsgált Bihar megyei épületek közül csak a nagyváradi Park szálló tartozik a legmagasabb, I. kategóriájú földrengési kockázatú épületek közé, de ez az ingatlan most felújítás és megerősítés alatt áll, mondta Țiplea. Ami az egészségügyi intézményeket illeti, a Bihar megyei kórház főépülete, valamint a Fő utca és a Kórház (Pasteur) utcai ingatlana III. földrengéskockázati besorolást kapott, csakúgy, mint a váradi ideggyógyászat épülete. Ezeknél is biztonságosabbak a vaskohsziklási, a nagyszalontai és a margittai városi kórházak, melyek a legalacsonyabb, IV. kategóriájú kockázati besorolásba kerültek. A prefektus hozzátette, hogy az élesdi és a belényesi városi kórházak, a váradi szülészet és a Curteanu kórház, valamint a félixfürdői rehabilitációs kórház esetében még nem végezték el ezt a felmérést, de erre várhatóan még az idén sor kerül.

Tanintézmények

Horia Abrudan Bihar megyei főtanfelügyelő a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a megyében 1110 épületben folyik oktatási tevékenység, ezek 83 százaléka új, felújított vagy felújítás alatt álló épület, amelyek esetében nem is volt szükség földrengéskockázati felmérésre, mert ezek jó állapotban vannak, vagy hamarosan azzá válnak. A megyében 437 tanintézmény épülete van teljesen felújítva. A továbbiakban elmondta, hogy összesen 46 épületet mértek fel földrengésbiztonsági szempontból, ezek mindegyike a III. vagy a IV. földrengéskockázati kategóriába került. Kérdésünkre válaszolva Horia Abrudan elárulta, hogy 194 olyan épület van a megyében, amelyek nincsenek felújítva és nem is voltak eddig felmérve, tehát ennyi ingatlanról nem tudni egyelőre azt, hogy milyen állapotban vannak földrengésbiztonsági szempontból. De hozzátette, hogy ha egy épület nem volt felújítva, az nem jelenti automatikusan azt, hogy rossz állapotban van. A főtanfelügyelő kiemelte, hogy Bihar megyében nem kellett elköltöztetni diákokat máshova azért, mert ingatag épületben tanulnának.

Simion Ovidiu Borș, a Bihar Megyei Építésfelügyelet vezetője hozzászólásában elmondta, hogy az intézmény ellenőrzéseket végez mind az új, mind a már megépített épületeknél arra vonatkozóan, hogy betartják-e a földrengésbiztonsági előírásokat. Kiemelte azonban, hogy nem az építésfelügyelet végzi el az épületek földrengéskockázati besorolását, hanem a szakemberek, és ők felelnek azért, hogy helytállóak-e a megállapításaik. Mint elhangzott, az építkezésben részt vevő minden félnek – a tervezőnek, a kivitelezőnek, az építésfelügyelőnek, az ingatlanfejlesztőnek stb. – kötelessége figyelembe venni és betartani az építkezéskor a földrengésbiztonsági előírásokat, míg az ingatlanok használói, illetve tulajdonosai kötelesek karban tartani ebből a szempontból is azokat. Simion Ovidiu Borș kijelentette: „nem az a kérdés, hogy jön-e a földrengés, hanem csak az, hogy mikor jön a földrengés”, ezért, mint mondta, fel kell készülni erre a veszélyre. Ebben a vonatkozásban említette meg a 2022/212. számú, az épületek földrengési kockázatának csökkentésére vonatkozó törvényt, és kiemelte, hogy az ingatlantulajdonosok állami finanszírozásra is pályázhatnak I. földrengéskockázati kategóriába tartozó épületük statikai megerősítésére. „Bihar megyében sokat építkeznek, de jól” – fogalmazott.

Kicsi a veszély

Bihar megye szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően ebben az övezetben nincs nagy földrengésveszély, a megye északi része számít mérsékelten veszélyes területnek ilyen szempontból, tudtuk meg Simion Ovidiu Borștól és Sorin Caba dandártábornoktól, a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség parancsnokától. Utóbbi elmondta, hogy földrengéskockázati szempontból Bihar megye három részre van osztva, és északról dél felé haladva egyre kisebb ez a kockázat. Kifejtette, hogy a megye északi része van a legközelebb egy Szlovákiában és Magyarországon lokalizálható szeizmikus zónához, ezért is nagyobb ott a földrengésveszély, míg dél felől a Kárpátok vonulatai védik a megyét az ország ismert földrengésveszélyes övezeteiben történő földmozgásoktól. Ez azt jelenti, tette hozzá Caba, hogy a romániai földrengések sokkal kisebb veszélyt jelentenek Bihar megyére, mint az ország területén kívüli esetleges földmozgások. Mind Sorin Caba, mind pedig Dumitru Țiplea prefektus hangsúlyozták azt, hogy az említett kockázati besorolások idővel változhatnak, vagyis az a tény, hogy nálunk évszázadok óta nem voltak nagy földrengések, nem jelenti azt, hogy nem is lesznek földmozgások itt. Ezért is fontos, hogy minél alaposabban felkészüljenek mind az intézmények, mind pedig a polgárok, hogy egy esetleges természeti csapás a lehető legkevesebb kárt okozza.

Egyéb csapások

Dumitru Țiplea a sajtótájékoztatón ismertette az áradások, földcsuszamlások és aszálykárok mérlegét is. Elmondta, hogy a 2020 és 2022 között történt áradások és földcsuszamlások összesen 78 közigazgatási egységet érintettek a megyében: 2020-ban 38, 2021-ben 28, 2022-ben pedig 18 közigazgatási egységben volt áradás vagy földcsuszamlás. A prefektus emlékeztetett arra, hogy 2021. május 18–19-én Bihar megyében négy történelmi rekord is megdőlt, amikor is nagyon rövid idő leforgása alatt több mint 140 liter/négyzetméter csapadék esett. Ami a szárazságot illeti, tavaly 53.330 hektárnyi termőterületet sújtott az aszály Bihar megyében, ebből 31.075 hektárnyi termőterület 70 százalékban károsodott. Hozzátette, hogy 2022 a harmadik legmelegebb év volt Romániában, mióta meteorológiai méréseket végeznek az országban.