Szőke Ferenc
Két hét alatt kétszer látogatott el Mezőbikácsra Böcskei László nagyváradi megyés püspök: előbb a bérmálásra, majd június 26-án kettős ünnep alkalmából. Elsősorban a templom búcsúünnepe volt, azaz a felszentelésének 200. évfordulója. Másodsoron a falu szülöttét, Májernyik Mihály szentjobbi apátot, székesegyházi kanonokot, szentjobbi esperes-plébánost is köszöntötték, aki 40 évvel ezelőtt ebben a jubiláló templomban mutatta be első szentmiséjét, pappá szentelése után. A hálaadó szentmisét ezen a vasárnapon is Böcskei László megyés püspök celebrálta. A kántori szolgálatot a Margittáról érkezett Fügedy Anikó Erzsébet látta el. Az elődök a település templomát Szent László király oltalmába ajánlották, tehát felszenteléskor a „László nevet kapta, akárcsak a püspök úr a keresztségben” – mondta dr. Fügedy Antal helyi plébános.
Homíliájában a püspök kiemelte: „…elmondhatták az elődök, hogy templomot tudunk hagyni gyermekeinknek és unokáinknak. Ez nem kis dolog. Meg kell értsük ennek az üzenetét (…) Nem mondunk le a templomról, nem mondunk le Isten házáról, nem zárjuk ki Istent a mi életünkből, hanem ezt féltve őrizzük, szépítjük, ahogyan tehetjük, és ezt próbáljuk az utókorra testálni.” Kitért arra is, hogy nyugaton egyre több templomot zárnak be, pakolnak ki, és ezek új rendeltetést kapnak. A hálára hívta fel a hívek figyelmét, hiszen „örülni kell, hogy egy ilyen szép, karbantartott templomban” találkozhatnak a jó Istennel. Az üzenet pedig az, hogy ugyanúgy, ahogy ezt a templomot 200 éven keresztül építették, szépítették és szépítjük, így kell építsük Krisztus egyházát. Ez a mi feladatunk, a mi küldetésünk. Ahogyan a templomot szépítjük Isten dicsőségére, úgy lelkünk templomát is építgetnünk, szépítgetnünk kell üdvösségünk reményében. A megyés püspök Szent László király közbenjárását kérte, hogy a jelenlévők tudjanak örülni, hálát adni, de merjenek a jövőbe tekinteni és „ ne mondjunk le erről a drága örökségről”.
A prédikáció után a helyi plébános a templom elmúlt kétszáz évére tekintett vissza a Historia Domus alapján. 1913-ban kezdték építeni és 1822-ben fejeződtek be a munkálatok. Ekkor szentelték fel. Többször restaurálták, legutóbb 2012-ben újult meg. 2013-ban áldotta meg a jelenlegi megyés püspök, a templomépítési munkálatok megkezdésének 200. évfordulóján. A plébános sok erőt és energiát fektetett abba, hogy a bicentenáriumra felújítsák a templom teljes belső terét, korhűen, nem rombolva, hanem megőrizve a templom méltóságához, korabeli építéséhez illő stílust, irányzatot. Ebben volt segítségére Sipos Tibor templomfestő és lelkes csapata. Kiemelte a főoltárkép – Szent László vizet fakaszt a sziklából – mondanivalóját, hogy mindig a forráshoz, mindenek forrásához kell visszatérni, s ez a forrás nem más, mint az Isten. Köszöntötte a főpásztort névnapja alkalmából, és köszönetét fejezte ki a maga és az egyházközség nevében, hogy ilyen rövid időn belül kétszer is megtisztelte őket jelenlétével, és velük együtt ünnepelt. Ezt követően emléklappal ajándékozta meg Májernyik Mihály paptestvérét, akire a falu nagyon büszke. Ezt a kitörő taps és néhány könnybe lábadt szem is tükrözte. Megköszönte lelkipásztortársainak, a helyi polgármesternek és feleségének a jelenlétét, továbbá azt is, hogy együtt adtak hálát Istennek ezen az ünnepi szentmisén. A hívek templomuk 200 éves fennállása tiszteletére emlékképet vihettek haza, melyeket a ministránsok osztottak szét a kijáratnál. A szentmise után minden jelenlévőt szeretetvendégségre vártak a templomkertbe.
