Különleges dokumentumok kerültek Nagy József Barna, a NAC Labdarúgó Egyesület ügyvezető elnökének birtokába. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja az a levél, amelyet Vághy Kálmán, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke 1942. november 5-én írt a nagyváradi válogatott labdarúgónak, Spielmann Ferencnek, aki a kor szokásainak megfelelően Sárvári néven játszott a nemzeti csapatban.
A levél néhány nappal azután született, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 1942. november 1-jén, az Üllői úti pályán Svájc ellen lépett pályára, mintegy 35 ezer néző előtt. A 3–0-ás magyar győzelemmel zárult mérkőzésen Spielmann Ferenc végig a pályán volt, és teljesítményével hozzájárult a csapat sikeréhez, sőt a harmadik gól előtt ő adta a gólpasszt Tóth Mátyásnak.
Fotó: Nagy József Barna magángyűjteménye
Vághy Kálmán levelében köszönetet mondott a nagyváradi játékosnak a válogatottban nyújtott teljesítményéért, és elismerően szólt hozzáállásáról is. Bár megjegyezte, hogy Sárvári talán nem tudta teljes mértékben megvalósítani saját elképzeléseit a pályán, kiemelte lelkesedését, igyekezetét és a csapat iránti elkötelezettségét. A levél hangvétele különösen figyelemre méltó, hiszen nemcsak hivatalos elismerést, hanem személyes biztatást és megbecsülést is közvetít. A dokumentum egy olyan korszak emlékét idézi fel, amikor a nagyváradi labdarúgás európai szinten is meghatározó volt.
Az ilyen ereklyék különösen fontosak a helyi közösség számára, hiszen kézzelfogható kapcsolatot teremtenek a múlt dicsőséges pillanataival. Csak reménykedhetünk abban, hogy a jövőben Váradon létrejön egy NAC-múzeum, ahol a most előkerült ereklyék mellett olyan relikviák is helyet kaphatnak, mint Bodola Gyula cipője vagy a NAC által elnyert trófeák, amelyek idén kerültek a szintén a zöld-fehér hagyományokat ápoló CAO-NAC birtokába.
Spielmann Ferenc pályafutásával korábban a Sportlegendák nyomában sorozatunkban is foglalkoztunk. A későbbi remek támadó 1916. július 10-én született Nagyváradon, és már fiatalon elkötelezte magát a labdarúgás iránt. Mindössze tíz éves volt, amikor 1926-ban a Nagyváradi Törekvés csapatában megismerkedett a sportág alapjaival.
Az élvonalban 1935-ben mutatkozott be a Nagyváradi AC színeiben, tehetségével és játékintelligenciájával hamar alapemberré vált, és már első idényében hozzájárult ahhoz, hogy a csapat ezüstérmet szerezzen a román bajnokságban. ó1940-ben rövid időre elhagyta Nagyváradot, és a Resicabányai UD csapatához szerződött, azonban hamarosan visszatért szülővárosába. Ekkor a Nagyváradi AC már a magyar bajnokságban szerepelt, és Spielmann a klub történetének legnagyobb sikereiben is részt vett. Tagja volt az 1943–44-es idényben magyar bajnoki címet szerző csapatnak, amely a váradi labdarúgás aranykorát jelentette. Néhány évvel később, az 1948–49-es idényben ismét történelmet írt, amikor a klub, ekkor már román bajnokságban szerepelve, ICO néven, megszerezte a bajnoki címet.
1939 és 1949 között 11 alkalommal szerepelt a román válogatottban és 4 gólt szerzett. Közben 1940 és 1943 között a magyar válogatott tagja is volt. Hét alkalommal lépett pályára és 3 gólt szerzett.
1950-ben váratlan fordulat következett be pályafutásában, amikor egyik napról a másikra szabadlistára tették. Spielmann azonban nem hagyta el a labdarúgást, hanem visszatért anyaegyesületéhez, a Törekvéshez, amely akkor Nagyváradi Metalul néven szerepelt a megyei bajnokságban. Tapasztalatával és vezetői képességeivel jelentős szerepet játszott abban, hogy a csapat két osztályt is feljebb lépett.
1953-ban visszavonult az aktív játéktól, lezárva egy csaknem két évtizedes pályafutást. Élete végéig Nagyváradon maradt, ahol 1974. november 21-én hunyt el.
Dance
