Nem indulhatnak transznemű sportolók a női versenyszámokban az olimpián
Nem indulhatnak transznemű sportolók a női versenyszámokban az olimpián

A transznemű új-zélandi Laurel Hubbard dobogóra állhatott Tokióban

Fotó: Twitter / Newstalk ZB

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A NOB álláspontja szerint a férfinak született sportolók bizonyos sportágakban egyértelmű előnyt élveznek a nőként születettekkel szemben.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság március 26-án, csütörtökön bejelentett döntése szerint a jövőben a női kategóriákban, legyen szó egyéni vagy csapatsportokról, csak biológiai nők szerepelhetnek. A szervezet azt is jelezte, hogy ennek megállapításához minden női sportolónak genetikai vizsgálaton kell átesnie,

amely nyál- vagy vérmintából mutatja ki az Y-kromoszómához kapcsolódó SRY-gén jelenlétét vagy hiányát.

A NOB első női elnöke, a tavaly megválasztott Kirsty Coventry úgy fogalmazott, mindig is azért küzdött, hogy minden sportoló igazságos feltételek mellett versenyezhessen. Mint mondta, „az olimpián sokszor apróságok döntenek győzelemről és vereségről”, ezért a mostani szabályozást tudósok és orvosszakértők bevonásával alakították ki.

A közlemény szerint a döntést hosszú hónapokig tartó adatgyűjtés és szakmai egyeztetés előzte meg. A NOB álláspontja szerint a férfinak született sportolók bizonyos sportágakban egyértelmű előnyt élveznek a nőként születettekkel szemben, főként azokban, amelyek erőre, fizikai teljesítményre és állóképességre épülnek. Coventry arra is kitért, hogy egyes sportágakban ez nemcsak a verseny tisztasága, hanem a biztonság szempontjából is fontos kérdés.

Fürjes Balázs, a NOB magyar tagja Facebook-bejegyzésben reagált a döntésre. Szerinte „a józan ész győzött”, és mostantól zéró tolerancia érvényesül azokkal szemben, akik biológiailag vagy genetikailag férfiként születtek, de a női mezőnyben akarnának indulni.

Bejegyzésében azt írta, a döntés kizárja a női olimpiai mezőnyből azokat a transznemű sportolókat, akik férfiként születtek és később nemváltoztató beavatkozáson estek át, függetlenül annak időpontjától vagy típusától. Hozzátette, hogy egy nagyon szűk csoportot is érinthet a szabályozás, vagyis azokat a sportolókat,

akiknél kromoszóma- vagy hormonális eltérés miatt merül fel az igazságtalan előny lehetősége.

Fürjes szerint az új szabály lényege az, hogy az olimpiai részvétel a biológiai nemen alapuljon, vagyis a női mezőnyben csak nők, a férfiaknál csak férfiak versenyezhessenek.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben