Az Újvidék mellett ismét előbukkantak az úgynevezett Szigetsánc (Insel Schanz) erőd maradványai. A történészek szerint az erőd a 18. század közepén épült a Péterváradi vár külső védelmi rendszerének részeként. Feladata az volt, hogy megakadályozza az ellenséges seregek dunai átkelését, ezzel védve a stratégiai jelentőségű várat, számol be az MTI.
Az erőd földsáncokból, négy bástyából, vizesárokból és fedett összekötőutakból állt. Megépítését az 1694-es péterváradi ostrom tapasztalatai indokolták, amikor a török tüzérség a Hadiszigetről ágyúzta a Vízi várost, a császári csapatok dunai állásait és a pontonhidat, rávilágítva a vár dunai oldalának sebezhetőségére.
A folyó elmosta a Hadisziget jelentős részét, főága pedig átvágott az egykori szigeten, így az erőd romjai víz alá kerültek. Ma már csak kivételesen alacsony vízállás esetén bukkannak elő, ahogyan most is. Az erődről legutóbb 1999-ben esett szó, amikor a NATO-bombázás után egy víz alatti gázvezeték építése során munkagépek az egykori falakba ütköztek.
Nem ez az egyetlen történelmi emlék, amelyet a visszahúzódó Duna most ismét láthatóvá tett. A román határ közelében, Prahovónál újra előkerültek a második világháborúban elsüllyesztett német hadihajók roncsai is. Hasonló jelenséget legutóbb négy évvel ezelőtt figyeltek meg, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízszintje.
A hajókat 1944. szeptember 5. és 7. között süllyesztették el Walter Stettner Ritter von Grabenhofen altábornagy parancsára. A visszavonuló német Fekete-tengeri Flotta mintegy kétszáz hajóját saját legénysége semmisítette meg, hogy azok ne kerülhessenek a Vörös Hadsereg vagy a jugoszláv partizánok kezére. A tragédiának része volt egy német kórházhajó is, amelyet a fedélzetén lévő sebesültekkel együtt robbantottak fel.
A roncsok nemcsak történelmi emlékek, hanem napjainkban is komoly veszélyt jelentenek a hajózásra.
A Duna ezen a szakaszon fontos nemzetközi vízi útvonal, mégis a hajók mindössze egy mintegy ötven méter széles csatornán tudnak közlekedni a hat kilométer hosszú veszélyes szakaszon. A szembe érkező hajók gyakran órákig várakoznak, mert kitérésre nincs lehetőség.
A munkát tovább nehezíti, hogy a hajókon még mindig találhatók fel nem robbant lőszerek, ezért a roncsok eltávolítása rendkívül veszélyes. Az Európai Unió 2022-ben 16 millió eurót biztosított a hajóroncsok felszámolására. A 21 ismert roncs közül eddig hármat sikerült kiemelni, négyet pedig a meder mélyére süllyeszteni, hogy kevésbé akadályozzák a hajóforgalmat.

