Bejegyzésében Ilie Bolojan kifejtette, hogy a benzin és a gázolaj drágulásából származó többlet-áfabevételek jóval kisebbek annál a tehernél, mint amit a válság ró az államháztartásra – írja az Agerpres. Közlése szerint a pénzügyminisztérium adatai alapján havi 100–110 millió lej többletbevételre lehet számítani 10–10,2 lejes átlagos üzemanyagár mellett,
Ezt a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy az üzemanyagok drágulása miatti általános áremelkedés visszafogja a fogyasztást, fékezi a gazdasági növekedést, és csökkenti az államkassza bevételeit. Emellett az államadósság finanszírozása is drágul: a válság kezdete óta a hitelkamatok közel 1 százalékponttal emelkedtek.
Fotó: Kozán István
A miniszterelnök szerint a kormány a korábbi évek magas deficitje miatti korlátok között próbálja mérsékelni a drágulás hatásait. Ennek részeként márciusban a fuvarozók számára az idén visszatérítendő jövedékiadó-részarányt közel egyharmadra emelték, ami az idei költségvetésnek több mint 600 millió lejes többletterhet jelent.
A mezőgazdasági termelők számára pedig az idén is meghosszabbították a literenkénti 2,7 lejes jövedékiadó-visszatérítést, ami további több mint 1,5 milliárd lejes költségvetési erőfeszítést jelent.
Ilie Bolojan emlékeztetett arra is, hogy a kormány a tavalyi átlag szintjén korlátozta az üzemanyagok kereskedelmi árrését, hogy megakadályozza a spekulatív áremeléseket. Bejegyzése szerint ennek hatására
egyes esetekben pedig csökkent is, ami több benzinkúthálózatnál a kiskereskedelmi árakban is megjelent.
A miniszterelnök szerint a kormány jelenleg 11 százalékkal, azaz literenként 30 banival tudja mérsékelni a normál gázolaj jövedéki adóját. Mint írta,
A döntést azzal indokolta, hogy Romániában az összes üzemanyag-fogyasztás több mint 75 százalékát a dízel adja, és ennek az ára jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a benziné.
Korábban írtuk
Bolojan kitért arra is, hogy a kormány extraprofitadót vezetett be a romániai kőolajat kitermelő vállalatok rendkívüli nyereségére. A pénzügyminisztérium becslése szerint az úgynevezett szolidaritási adóból havi 90–100 millió lej folyhat be az államkasszába, ami részben fedezheti a jövedékiadó-csökkentés költségeit.
Bejegyzése végén a miniszterelnök hangsúlyozta: az üzemanyagok drágulása nyomán keletkező többletbevételeket a kormány gyakorlatilag teljes egészében visszaforgatja a jövedékiadó csökkentésébe, és még a szolidaritási adóval együtt is csak részben fedezhetők az eddig bevezetett ármérséklő intézkedések költségei.
Dance
