A tárcavezető kifejtette, hogy a kormány nem csak az ösztöndíjalapot fogja csökkenti, hanem egyszerűsíteni készül a jelenlegi bonyolult, más országokban nem alkalmazott rendszert is. Ezért csak három típusú ösztöndíj marad meg a közoktatásban – írja az Agerpres.
Az egyik az érdemösztöndíj, amelyre osztályonként 9-es feletti tanulmány átlagú diákok legtöbb 15 százaléka lesz jogosult. Megmarad a szociális ösztöndíj lesz, amelyik a miniszter szerint „nagyon jól átgondolt kritériumok alapján” a hátrányos helyzetű gyerekeknek fog járni. A támogatások harmadik kategóriája az úgynevezett technológiai ösztöndíj lesz a szakközépiskolákban tanuló gyermekek számára, akik különböző vállalatokkal, cégekkel együttműködve dolgoznak – részletezte David, hozzátéve, hogy némi módosulásokkal a tantárgyolimpiákon kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok ösztöndíja is megmarad.
Továbbá közölte, hogy 2023-hoz és 2024-hez képest csökkenni fog az egyetemi hallgatói ösztöndíjalap, és a diákoknak szünidőben nem fog járni a juttatás. A tárcavezető elmondta, hogy 2023-tól a hallgatói ösztöndíjak kiszámításakor a bruttó minimálbért vették alapul, ezt új rendszerben a nettó minimálbérrel helyettesítik. Ez szerinte logikus is, mert az ösztöndíjak adómentesek. Természetesnek nevezte azt is, hogy a juttatás csak az oktatási időszakokra járjon. Közölte, hogy 2023-hoz és 2024-hez képest csökkenni fog az ösztöndíjalap, de magasabb lesz, mint 2022-ben volt, amikor a változtatásokat bevezették.







